„Rövid távon lehet haszna a vámháborúnak. Hosszú távon viszont mindenki veszít vele. A gazdasági nyomásgyakorlás visszaveti a beruházásokat és a növekedést, és növeli a politikai instabilitást. A nyomásgyakorlás kárvallottjai néha fegyverrel vágnak vissza, a szövetségesekből ellenség lesz” – olvassuk a Foreign Affairsben Allison Carnegie politológus esszéjét a Trump amerikai elnök által indított vámháborúról.
A protekcionista védővámokat elsősorban a gazdasági következmények fényében szokás tárgyalni. Pedig a kereskedelmi viszonyok átalakítása általánosabb és súlyosabb következményekkel is járhat. Allison történelmi példákat sorolva igyekszik felhívni a figyelmet a kereskedelmi háború veszélyeire. A nemzetek közötti kereskedelmet sokáig az anarchia, de jó esetben is az eseti megállapodások jellemezték, egészen a huszadik század második feléig. A kereskedelem gyakran a hódítás eszköze volt. Az erősebb államok büntetővámokkal egész országokat lehetetlenítettek el. Az is előfordult, hogy így kényszerítették rá őket a behódolásra vagy egyenesen függetlenségük feladására és a beolvadásra. Ez azonban gyakran ellenállásba ütközött. A kereskedelmi háború miatt elszigeteltté váló államoknak már nem volt mit veszíteniük, ezért akár fegyverrel próbálhattak érvényt szerezni akaratuknak. További negatív példa, hogy a harmincas években bevezetett amerikai vámok hozzájárultak a második világháború kirobbanásához.
Allison attól tart, hogy Trump védővámjai is feszültséget és viszályt keltenek. Az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesei, Kanada és Európa is egyre inkább eltávolodnak Washingtontól. A riválisokkal, így például Kínával a korábbinál is feszültebb az Egyesült Államok viszonya. A stratégiai szuverenitás és a protekcionista gazdaságpolitika bezárkózáshoz vezet, márpedig ha a kialakult nemzetközi viszonyrendszer meggyengül, akkor beláthatatlan folyamatok indulhatnak el – figyelmeztet Allison.
Daniel McCarthy konzervatív publicista a Spectator magazinban mindeközben azért méltatja Trumpot, mert szakított a korábbi amerikai intervencionizmussal. Trump nem akar beavatkozni a demokrácia védelmében, nem akarja exportálni a nyugati értékeket és még csak a nemzetépítés sem érdekli. Egyszerűen üzletelni akar, nem pedig háborúzni. McCarthy felidézi, hogy a közelmúlt amerikai elnökei, akár neokonzervatív elveket vallottak, akár a liberális internacionalizmus hívei voltak, egyaránt háborúkat indítottak. Ezzel szemben Donald Trump nem robbantott ki fegyveres konfliktust. Sőt, az Egyesült Államok régi közel-keleti ellenségeivel is üzletet próbál kötni, és Putyin elnököt is a kereskedelmi kapcsolatok felújításának ígéretével próbálja békekötésre bírni.