„Az idei év első felében tartott választások azt sugallják, hogy Trump győzelme és eddigi kormányzása összességében inkább ártott mintsem használt más országok jobboldali nacionalistáinak” – olvassuk a Brookings Intézet honlapján E.J. Dionne veterán publicista elemzését.
A pártok és a politikusok általában örülnek, ha ideológiai tekintetben hasonszőrű szövetségeseik választ nyernek. Különösen így van az Egyesült Államok esetében, hiszen az amerikai választásnak globális hatása van. Dionne felidézi, hogy korábban az amerikai elnökválasztás jelezte a nagyobb világméretű ideológiai átalakulásokat. A második világháború után az amerikai republikánusok békültek meg először a jóléti állammal, majd negyvenöt évvel később Reagan elnök megválasztása indított nagyobb jobboldali átrendeződést a világban, Clinton győzelmével pedig a piacpárti baloldali Harmadik Út menetelése indult el. Nem meglepő hát, ha a jobboldal világszerte reménykedve fogadta Trump tavaly novemberi sikerét.
Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy korai volt az öröm. Igaz ugyan, hogy a Trumpéhoz hasonló ideológiát követő radikális jobboldali pártok megerősödtek Németországban, Portugáliában és Nagy-Britanniában, de választást eddig csak Lengyelországban nyertek. És Dionne szerint a lengyelországi elnökválasztást leszámítva kérdéses, hogy mennyit használt a Trump-barátság a radikális jobboldalnak. Nigel Farage, a Reform UK vezetője például konfliktusba került Vance alelnökkel, miután az sértően nyilatkozott az Egyesült Királyságról.
Mindeközben több olyan választás volt, ahol a Trump támogatása szavazatokat vitt és vereséghez vezetett. Kanada esetében egyértelmű, hogy a konzervatívok azért veszítettek, mert szövetségesnek tekintették az ország bekebelezésére utalgató amerikai elnököt. Dionne szerint valószínűsítehető, hogy az ausztrál konzervatívok és a román szélsőjobboldali nacionalista George Simion elnökjelölt vereségében is szerepe lehetett a trumpista szálnak.
Dionne úgy látja, hogy Trump nacionalista politikája, mindenekelőtt a vámháború kizárólag Amerika érdekét szolgálja, márpedig ez éket ver a Fehér Ház és az európai nacionalista jobboldal közé, és a baloldal malmára hajthatja a vizet.
Ezzel szöges ellentétben az Economist a lengyel elnökválasztás kapcsán arra figyelmeztet, hogy Európa komoly válságba kerülhet, ha Trump szövetségesei jutnak hatalomra. A liberális hetilap szerint Trump az Európai Unió gyengítése érdekében támogatja a nacionalista politikusokat. És nem válogat az eszközökben: Kristi Noem belbiztonsági miniszter egyenesen azzal fenyegetőzött a lengyelországi választási kampány finisében, hogy az Egyesült Államok kivonhatja csapatait Lengyelországból, ha nem a jobboldali Nawrocki győz, aki ellenzi a szorosabb európai integrációt, és kilátásba helyezte azt is, hogy kárpótlást követel Németországtól a második világháborúban okozott károkért. A brit liberális hetilap különban is aggódik amiatt, hogy Európa katonai értelemben ki van szolgáltatva Amerikának, emiatt Trump politikai nyomást is tud gyakorolni. Emiatt az Economist szükségesnek tartja, hogy Európa képes legyen garantálni saját biztonságát. Ezt pedig az európai jobboldali pártok többsége is támogatja.