„A dolgok jelen állása szerint az alaszkai csúcstalálkozó újabb Jalta lehet: két nagyhatalom felosztja egymás között Kelet-Európát. Mintha nem is ért volna véget a hidegháború” – olvassuk az UnHerd magazinban Bethamy Elliot Oroszország-szakértő elemzését.

Bár a péntekre tervezett alaszkai csúcstalálkozóval kapcsolatban kevés részlet ismert, a kommentariátus máris történelmi távlatokban értelmezi Trump és Putyin béketárgyalását. Európa és Ukrajna ellenzi a Kijev feje felett és az európai hatalmakat megkerülve létrehozandó megállapodást. Ellenzői egyebek között azzal érvelnek, hogy a területi integritás eszméjének feladása aláásná a térség stabilitását, hiszen ettől Moszkva csak vérszemet kapna az újabb hódításra. Egyes elemzők az 1938-as müncheni egyezménnyel állítják párhuzamba a tervezett megállapodást, attól tartva, hogy nem a békét alapozza meg, hanem egy még nagyobb háborút készít elő.

Másrészt viszont az elemzők többsége egyetért abban, hogy Ukrajna és Oroszország egyaránt egyre nehezebben finanszírozza az elhúzódó konfliktust. Sőt, a háború Európa és az Egyesült Államok számára is súlyos gazdasági teher . Arról nem is szólva, hogy Washington számára az igazi kihívást Kína jelenti, ezért nem áll érdekében Ukrajna további támogatása. Márpedig az Egyesült Államok nélkül Európa aligha lesz képes elegendő segítséget nyújtani Kijevnek a hadviselés folytatásához.

A szemle elején idézett Elliot elismeri, hogy a Trump és Putyin esetleges alkuja nemcsak igazságtalan lesz, hanem beláthatatlan következményekkel is járhat. Ukrajna területi veszteségeket szenved el, ráadásul nincs rá garancia, hogy Putyin nem újabb támadás előkészítésére használja majd a tűzszünetet. Mindennek ellenére Elliot is úgy látja, hogy a tűzszünetnek nincs reális alternatívája, hiszen Ukrajna és szövetségesei nem tudják Oroszországot kiszorítani a már megszállt területekről. A háborúk ritkán zárulnak igazságos megállapodással, ám a fegyvernyugvás még így is mindenki számára a legkisebb rosszat jelentheti.

Konstantinos Bogdanos, az alternatív jobboldali Brussels Signals kolumnistája azt írja, hogy mint az ukrán területek átadását a nemzetközi jog és az erkölcs nevében ellenző európai vezetők a színfalak mögött maguk is elismerik, a mégoly igazságtalan tűzszünet a legjobb, amit reálisan remélhetnek. Bogdanos utal rá, hogy Európa jaltai felosztása sem volt méltányos, de a nyílt háború elkerülését elősegítette.