„Kipukkadóban az AI-buborék? A befektetők könnyen elveszíthetik a türelmüket” – olvassuk az UnHerd magazinban John Rapley közgazdász elemzését.
Rapley felvetése meglepőnek tűnhet, hiszen a mesterséges intelligenciára szakosodott cégek évek óta virágoznak, és gombamód szaporodnak az ágazatban a startup cégek. Az elmúlt három évben megtízszereződött a szektorba áramló tőke, olyannyira, hogy Amerikában már az új befektetések több mint felét teszi ki. A piaci várakozások azt tükrözik, hogy a befektetők rendkívüli termelékenységnövekedést, következésképp több profitot várnak az MI elterjedésétől.
A termelékenységnövekedésnek egyelőre azonban kevés jele látszik – írja Rapley. Az MI-t alkalmazó cégek alig 5 százaléka könyvelt el nyereséget. Az eddig legnagyobbat kaszáló cégek, például az Nvidia chipgyártó az MI-őrületet lovagolták meg, és nem a mesterséges intelligencia közvetlen hasznosításából tettek szert mesés profitra. Nagyjából úgy, mint ahogyan a virághagyma-termesztők, akik szintén jól jártak a holland tulipánlázzal. Egyelőre még a Meta sem számít rövid távon nyereségre a mesterséges intelligencia alkalmazásából, a Google is csak úgy, hogy más oldalaktól csábítja el a felhasználókat és velük a hirdetési bevételeket.
Makroszinten is eltúlzottak látszanak a várakozások – teszi hozzá Rapley. Az MI elterjedése még a merészebb becslések szerint is legfeljebb 1 százalékkal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez, de az óvatosabb elemzők szerint még ez is túlzottan optimista elvárás. Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy szemben a korábbi technológiai újításokkal, az MI esetében nem lehet a hosszú távú termelékenységnövekedés esélyét felmérni. A vasútépítés évtizedek alatt térült meg, de a már lefektetett sínek kevés törődést igényelnek, nem úgy az MI gerincét adó, nagyon gyorsan elavuló technológia. Arról nem is szólva, hogy – mint arra Daron Acemoglu Nobel-emlékdíjas közgazdász is figyelmeztet – minél összetettebb a feladat, annál nehezebben kiváltható az ember mesterséges intelligenciával. A telefonos call-centerek és talán még a programozók egy része is könnyen helyettesíthetők mesterséges intelligenciával, a magas hozzáadott értéket létrehozó feladatok viszont nem.
Repley utal rá, hogy komoly externáliákkal is számolni kell. Az MI-mánia miatt más szektorok alig jutnak tőkéhez, így nem tudnak fejleszteni. A szerverparkok ráadásul rendkívül sok elektromos áramot fogyasztanak, emiatt drágul az áram, ami inflációt gerjeszt, vagyis más szektorokban visszaveti a keresletet és a termelékenységet.
Mindez pedig súlyos társadalmi következményekkel járhat. Az MI elterjedése növelheti a társadalmi egyenlőtlenséget, következésképp a politikai feszültségeket is – figyelmeztet Rapley. Ha pedig így lesz, és a várakozások nem teljesülnek, akkor gyorsan elpárologhat a befektetők bizalma, és könnyen megismétlődhet a holland tulipánláz, avagy a 19. századi brit vasúti befektetési mánia esete. Az MI-lufi kipukkanása csődöket, pénzügyi válságot és recessziót okozhat.