„Bizonyos értelemben mindannyian szeptember 11-i gyerekei vagyunk” – olvassuk a Jerusalem Postban Seth J. Frantzman elemzését a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulója kapcsán.

Huszonnégy éve a New York-i Világkereskedelmi Központ lerombolása sokkolta a világot. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás egy csapásra megkérdőjelezte az egypólusú világrend élén álló Egyesült Államoka sérthetetlenségébe és globális hegemóniájába vetett hitet. Összhangban más elemzőkkel, Frantzman felidézi, hogy a kilencvenes évek amerikai háborúi – az Öbölháború, a Szerbia elleni katonai csapások – konkrét és elérhető célokat tűztek ki, szemben a terrortámadás után indított, terrorizmus elleni háborúval.  Az afganisztáni és az újabb iraki beavatkozásból elhúzódó konfliktusok lettek, amelyek jelentősen megtépázták Amerika tekintélyét. A Közel-Kelet a korábbinál is kiszámíthatatlanabbá vált, az amerikai háborúk nyomában káosz alakult ki, ez pedig az iszlám szélsőségesek megerősödéséhez és felbátorodásához vezetett. „A Hamász október 7-i Izrael elleni támadását részben az Egyesült Államok hegemóniájának hanyatlása okozta” – írja Frantzman, cikke végén pedig baljósan arra utal, hogy a gázai háború valószínűleg nem az utolsó fejezete a szeptember 11-i terrortámadás után kialakult új közel-keleti realitásnak.

Niall Ferguson ennél is sarkosabban és pesszimistábban értekezik szeptember 11. következményeiről a Free Press hasábjain. A skót konzervatív történész egyenesen úgy látja, hogy Oszama bin Laden posztumusz ideológiai győzelmet aratott Amerika és általában a Nyugat fölött. A terrorizmus ellen amerikai vezetéssel indított háborúk még inkább kiélezték az iszlám világ a Nyugat közötti szembenállást. A szeptember 11-i támadás utáni híres beszédében Oszama bin Laden vallásháborút vizionált a Nyugat és az iszlám világ között. Ez akkor még abszurd állításnak tűnt. Ám az Egyesült Államok fegyveres demokráciaterjesztésének, a terrorizmus elleni háborúinak és az Izrael melletti feltétlen kiállásnak eredményeként a muszlim többségű közel-keleti államok népességének zöme egyetértene bin Ladennel abban, hogy Washington keresztesháborút folytat az iszlám ellen – konstatálja Ferguson.