„Ideje lenne végre a politikai és a társadalmi diskurzusokban is óvatosabban bánni Occam borotvájával” – olvassuk Jim Al-Khalili elméleti fizikus cikkét az Institute of Arts and Ideas tudománynépszerűsítő szervezet lapjában.
Az Occam borotvája (más átírásban Ockham borotvája) néven elhíresült elv értelmében két alternatív tudományos magyarázat közül azt kell helyesnek elfogadnunk, amely egyszerűbben képes a fizikai világ jelenségeinek leírására. A tételt Ockhami Vilmos fogalmazta meg a 14. század elején. Az angol skolasztikus filozófus pontosabban úgy érvelt, hogy a tudományos magyarázatokban általánosságban egyrészt a lehető legkevesebb olyan fizikai entitás létezését ajánlatos feltételeznünk, amelyről nem rendelkezünk tapasztalattal, másrészt pedig a legkevesebb elméleti premisszát ajánlatos használnunk. Ahogy a borotva távolítja el a felesleges szőrt, a gondolkodó ember is nyesegesse le a szükségtelen cirkalmakat az elméletéről. Persze csak ha a józan ész avagy a Szentírás nem követeli meg a bonyolultabb magyarázatokat.
Az egyszerűség elve nagy karriert futott be a természettudományokban – írja Al-Khalili. Newton és Einstein is hivatkozott Occam borotvájára. Az asztrofizikában még ma is előszeretettel használják a tételt, például a sötét anyag létezésére vonatkozó feltevések kritikájában. Igen ám, csakhogy sokszor egyáltalán nem az egyszerűbb magyarázat a helytálló. Al-Khalili felidézi, hogy a heliocentrikus világkép, legalábbis a maga korában, csöppet sem adta egyszerűbb és pontosabb magyarázatát a bolygók mozgásának, mint az alternatív elméletek. Kopernikusz, de még Galilei is, egyaránt úgy vélte, hogy a bolygók körpályán keringenek a Nap körül, ezért bonyolult magyarázatokkal kellett kiegészíteni elképzelésüket a (valójában ellipszis-alakú pályán keringő) bolygók mozgásának pontos leírására. Az elmélet összességében csöppet sem volt egyszerűbb, mint a geocentrikus ptolemaioszi felfogás, avagy Ticho Brahe elmélete, amelyben a bolygók a Nap körül keringenek, a Nap és a Hold pedig egy másik körben kering a Föld körül.
Az egyszerűség elve még kevésbé alkalmazható a komplexebb tudományterületek, mint például a genetika avagy a fejlődésbiológia terén. „Ha Occam borotváját alkalmaznánk, akkor a kreacionista világmagyarázatot kellene elfogadnunk, hiszen a transzcendens teremtő által létrehozott univerzum elképzelése még mindig jóval egyszerűbb, mint a darwini evolúcióelmélet” – jegyzi meg Al-Khalili.
Cikke végén Al-Khalili felveti, hogy Occam borotvájának alkalmazása a közéletben különösen nagy dilemmákat vet fel. Az elvet előszeretettel használják az összeesküvés-elméletek elutasítására. Igen ám, csakhogy más esetekben viszont éppen az a baj, hogy demagóg politikusok faék egyszerűségű világmagyarázatokkal állnak elő, és ajánlanak az így azonosított problémákra pofonegyszerű, az átlagember józan eszére hivatkozó, ám valójában nem megvalósítható, demagóg megoldási javaslatokat.
Már csak az a kérdés, hogy ki és hogyan dönti el, hogy mikor érdemes használni Occam borotváját, és mikor nem.