„Ahogyan egyre több a mesterséges intelligencia által létrehozott vagy manipulált tartalom, egyre nehezebb megállapítani, hogy mi valóságos, és mi nem” – írja a Politico magazinban Catherine Kim.

A cikk abból indul ki, hogy Trump elnök jelöltje visszavonta pályázatát: nem kíván az Egyesült Államok szövetségi alkalmazottainak integritását felügyelő hivatal vezetője lenni. Ez az intézmény hivatott védelmezni az alkalmazottakat, akiket retorzió érne, amiért visszásságokról tesznek bejelentést, illetve megvizsgálja, nem sértik-e egyes alkalmazottak az összeférhetetlenségi előírásokat.

Az elnök jelöltjét a Szenátusnak kell jóváhagynia, hogy hivatalba léphessen. A hét elején azonban nyilvánosságra került néhány üzenet, amelyeket a szóban forgó jelölt, Paul Ingrassia küldött egy rasszista chat-csoportba. Ingrassia egyebek között Martin Luther Kinget gyalázta, egy másik hozzászólásában pedig náci szimpatizánsnak minősítette magát. Több republikánus szenátor jelezte, hogy nem fogja támogatni Ingrassia kinevezését. Miután megválasztására nem maradt esély, Ingrassia visszalépett.

Ügyvédje mindazonáltal áldozatnak igyekezett beállítani őt. Kétségbe vonta az Ingrassiának tulajdonított kijelentések eredetiségét, mondván, hogy a mesterséges intelligencia korában szinte képtelenség kiszűrni a hamisított tartalmakat. Később aztán hozzátette, hogy ha mégsem manipulált a szöveg, akkor védence szatirikusnak szánta hozzászólásait, és csupán a minden Trump-támogatóban nácit orrontó liberálisokon akart gúnyolódni.

Kim aggasztónak minősíti az ügyet, mert rávilágít, hogy milyen mértékben alakítja át a mesterséges intelligencia a politikát. Az MI-segítségével létrehozott deepfake videók csakugyan nagy veszélyt jelentenek, ám megfelelő törvényi szabályozással jelentősen csökkenthető az effajta manipuláció és visszaélés lehetősége. Az Egyesült Államokban például törvény tiltja a mesterséges intelligencia alkalmazását a telefonos politikai kampányokban, egy másik törvény értelmében pedig az MI-segítségével készített reklámokban jelezni kell, hogy mesterséges intelligenciával manipulált tartalomról van szó.

De ha elfogadjuk is, hogy a hamisított lejárató tartalmak terjedése korlátozható, a mesterséges intelligencia egyre terjedő felhasználása nyomán bárminek a valódisága megkérdőjelezhetővé válik – írja Kim. Ahogyan Ingrassia ügyvédje is tette, bárki bármilyen leleplező információ vagy felvétel hitelességét kétségbe vonhatja azzal érvelve, hogy biztosan MI-vel készítették. Ha bármi lehet hamisítvány, akkor valójában sohasem lehetünk biztosak semmiben, márpedig így a racionális politikának és a tényekre hivatkozó érvelésnek nincs többé értelme.