A varázstalan világ babonái

2025. november 16.
CC duncan cumming CC duncan cumming

A vallás visszaszorulóban van a világban, ám az ezotéria iránti igény és a misztikus gondolkozás tovább él. A babonák egyre inkább tudományos köntöst öltenek, és még a fejlett, technokrata országokban is divatosak.

A technológia és a tőke nemhogy eloszlatná, még erősíti is varázstalanított elvarázsoltságunkat” – olvassuk a Los Angeles Review of Booksban Jordan Willamson irodalomtudós recenzióját a modern világban tovább elő ezoterikus elméleteket és misztikus rítusokat tárgyaló két friss könyvről.

A „varázstalanított elvarázsoltság” kifejezés Theodor Adorno egy 1957-ben megjelent esszéjéből származik. A frankfurti iskola neves filozófusa arra igyekezett rávilágítani, hogy a modern társadalmakból nem halt ki a transzcendens és az ezoterikus iránti vágy. Adorno szerint Max Weber tévedett, amikor úgy vélte, hogy a szekularizálódó, egyre racionálisabb világ varázstalanodni fog. A misztérium és a rítusok iránti vágy a racionálisan szervezett, vallástalan társadalmakban is velünk marad, igaz, kommersz rítusok formájában, amelyek célja szerinte a fennálló kapitalista rend legitimálása.

Az elmúlt évtizedekben sokan igazolva látták Adorno tételét. A tudományos forradalom nem varázstalanította a világot, nem gyengítette meg a mágikus gondolkodást és az ezotériára való hajlamot. Már a politikában sem számít tabunak a babona, a popkultúrában pedig nagyon népszerűek az ezoterikus témák. Miközben a vallás egyre inkább visszaszorul, még erősödött is a természetfeletti jelenségekbe vetett hit. Sőt, mint arra már Adorno is utalt, maga a tudomány veszi át a vallás helyét.

A Williamson által szemlézett könyvek újabb adalékokkal szolgálnak a jelenség megértéséhez. Derek Lee irodalomprofesszor Paratudományos forradalmak című könyvében arra mutat rá, hogy a ma népszerű ezoterikus elméletek – a telekinézis, a jóslás, a telepátia – a tudomány nyelvének, módszereinek és intézményeinek átvételével tudott teret nyerni. Az áltudomány hívei, mint például a kreacionisták és az oltásellenesek, a tudományosság látszatát keltve növelik népszerűségüket, amiben a tudományos elit hitelvesztése is segítségükre van.

Joshua Comaroff építész Szellemváros: az elvarázsolt tőke Szingapúrban című könyve pedig azt mutatja be, hogy még Szingapúrban, a technokrata illiberális kapitalizmus fellegvárában is virágzik a babona. A világ egyik legfejlettebb államában az építkezések megkezdése előtt spiritisztát hívnak és rituális adományokkal próbálják elnyerni a szellemek jóindulatát. Az állami cégeknek saját szellemidézőik vannak a folyamat felgyorsítása érdekében. (Hozzátehetjük, hogy hasonló szokások más fejlett országban, így például Izlandon is tovább élnek.)

Recenziója végén Williamson megjegyzi, hogy a babona népszerűségén a mesterséges intelligencia terjedése sem fog változtatni. Utal rá, hogy a technológiai szektor milliárdosai közül többen is ezoterikus nézeteket hirdetnek. Peter Thiel a próféták nyelvén és vehemenciájával terjeszti vallásos-filozófiai nézeteit, Ray Kurzweil a transzhumanizmus híve, Elon Musk és más Szilícum-völgyi milliárdosok pedig a technokrata akceleracionizmus misztikus valláspótlék utópiájának terjesztői.