„Az ősszel nyilvánosságra hozott Epstein-akták rávilágítanak, hogy az elit egy része sajnos van olyan korrupt és romlott, mint ahogyan sokan feltételezték” – olvassuk a Die Welt hasábjain Heinrich Wefing évvégi visszatekintő véleménycikkét.

2025-ben a nyugati országok többségében tovább erősödött a jobboldali populista pártok népszerűsége. Wefing szerint ennek legfőbb oka az elitellenesség, amelyet sokan előszeretettel írnak az álhírek terjedésének kedvező közösségi média számlájára. Az emberek egyre kevésbé bíznak a fejlett társadalmak alapvető politikai és társadalmi intézményeiben. És persze a politikusokba vetett bizalom is megrendült. Egyre terjednek az összeesküvés-elméletek, és kutatások szerint az amerikaiak ötöde (más számítások szerint negyede) aktívan igyekszik felkészülni valamilyen nagy összeomlásra. Ők többségükben a radikális jobboldallal szimpatizálnak, de polgárháborútól egyre több baloldali tart.

Az Epstein-botrány azért aggasztó, mert az eddig kiderült részletek még a kifejezetten merész összeesküvés-elméleteknél is rosszabb képet festenek a nyugati elitről – írja Wefing. A nyugati világ számos országának krémje – politikusok mellett bírák, ismert művészek, sőt elismert tudósok is kuncsaftjai lehettek az egy évtizeden át működő, részben fiatalkorú lányokra specializálódó szexragadozó-hálózatának. És a többség – egyelőre legalábbis – megúszta számonkérés nélkül. Ráadásul az Epstein-botrány csak a jéghegy csúcsa – teszi hozzá a német publicista. A családok millióit nyomorba döntő 2008-as gazdasági válság kirobbanásáért felelős bankárokat, a százezrek életet követelő iraki háború elindítóit szintén nem vonták felelősségre. A német dízelbotrány, Schröder volt német kancellár oroszországi üzletelése, a katolikus egyház pedofilbotránya szintén rombolja az elitbe vetett bizalmat.

Wefing elismeri, hogy az efféle botrányok csak demokráciában robbannak ki, ahol a jogállamiság és a szabad sajtó legalábbis nyomaiban még megtalálható. Első fokon például elítélték Sarkozy volt francia elnököt, amiért legalább is hajlandó lett volna pénzt elfogadni választási kampányához Kadhafi líbiai diktátortól. De ettől még az emberekben az a benyomás alakul ki, hogy a színfalak mögött az elit tagjai valójában saját dekadens és önző céljainak megvalósítására használják a befolyásukat, és a nemes politikai jelszavak legfeljebb a korrupt klikkel belharcának retorikai elemei.

A radikális pártok támogatóinak, így például a német AfD szavazóinak, ebből van elegük: az egész elitet szeretnék leváltani – véli Wefing. Ezért kár is a demokratikus rend és a status quo védelmével kampányolni pártjaik ellen. A rendszerellenes érzelmek lecsendesítéséhez valódi reformokra lenne szükség. Hogy ez pontosan hogyan is lenne lehetséges és miből állna, azt Wefing talán majd idén kifejti.