„Nem a vallás, hanem a politikai ideológia a kultúrharc benzinje” – olvassuk Ryan Burge politológus és egykori lelkipásztor elemzését.

A fejlett országokban egyre nagyobb az egyre durvább kultúrharc nyomában kialakuló megosztottság. Az általánosan elfogadott nézet szerint az egymással szemben álló szekértáborok hívei radikalizálódnak és a mérsékelt közép megszűnik. Az optimistábbak elismerik ugyan, hogy az aktívan politizálók valóban szélsőségesen megosztottak, deazt állítják, hogy az átlagszavazó jóval mérsékeltebb.

Abban viszont széles az egyetértés, hogy a megosztottság a vallási törésvonalakat követi. Régen a vallás hidat teremtett az emberek között, ma viszont fokozza az ideológiai szembenállást. Nem véletlen, hogy a kultúrharc leginkább megosztó kérdései az abortusz, a transzneműség és a melegek ügye.

Burge a Pew átfogó, harmincötezer ember megkérdezésével két éve készített vallási felmérése alapján kétségbe vonja a fenti tételt. Elismeri, hogy a vallásos amerikaiak konzervatívabb nézeteket vallanak, mint a nem hívők: nagyobb arányban ellenzik az abortuszt, a melegházasságot és a transzneműek jogainak elismerését. Ám az adatok alaposabb elemzése arra világít rá, hogy a vallásos csoportokon belül még a leginkább megosztó kultúrharcos témákkal kapcsolatban is nagyok a világnézeti különbségek. Az evangéliumi protestánsok sokkal konzervatívabbak, mint a katolikusok, vagy, mint a fekete protestánsok. A generációs különbségek sem elhanyagolhatók: a vallásos fiatalok (még az evangéliumi keresztények is) jóval kevésbé elutasítók a melegekkel és a transzneműekkel szemben, mint az idősek. A fiatal evangéliumi keresztények fele támogatja a melegházasságot, miközben az idősebbeknek csak negyede.

Burge legrészletesebb statisztikái arra világítanak rá, hogy a kultúrharcban elfoglalt álláspont sokkal inkább a pártszimpátiával és a politikai világnézettel függ össze, semmit a vallásossággal. A magát liberálisnak valló kevés evangéliumi protestáns kétharmada támogatja az abortuszt és a melege jogainak elismerését, miközben a konzervatív evangéliumiaknak mindössze 17 százaléka abortuszpárti, és 21 százaléka tolerálná a homoszexualitást. A liberális katolikusok 65 százaléka, a konzervatív katolikusoknak viszont csak 16 százaléka fogadja el a transzneműeket.

Mindebből pedig az következik – vonja le a következtetést Burge –, hogy a megosztottság nem a vallásosság folyománya, hanem a kultúrharc elmérgesítésében és a mérsékelt szavazók radikalizálásában érdekelt politikusok uszításának eredménye. Ami olyan sikeres, hogy még az egyes vallási közösségek tagjait is képes szembeállítani egymással.