Átpolitizálódó vallásosság

2022. december 29.

A vallás elvben segíthetne a politikai megosztottság csökkentésében. Amerikában sokáig volt is ilyen szerepe, ma azonban az egyházak mélyítik a politikai szekértáborok közötti árkot azzal, hogy aktívan részt vesznek a politikában. Persze nem is nagyon tehetnek mást, hiszen a kultúra és benne a vallás is egyre inkább politikai jelleget ölt.

A politikai alapon történő felekezetválasztás tovább mélyíti a megosztottságot Amerikában” – foglalja össze kutatásának frissen publikált eredményét a Religion and Politics magazinban Andre P. Audette és Shay R. Hafner.

Szociológusok már két évtizede megfigyelték, hogy Amerikában egyre többen politikai nézeteik alapján választanak felekezetet. Hasonló következtetésre jutott Robert Putnam szociológus is, aki tizenkét éve publikált könyvében kimutatta, hogy a fiatalok leginkább a melegházasság elutasítása miatt fordulnak el a konzervatívabb egyházaktól. Egy friss felmérés szerint sokan Trump elnökkel szembeni ellenszenvük miatt léptek ki az egyházból, minthogy Donald Trumpot erőteljesen támogatták a protestáns fundamentalista felekezetek. Más kutatások pedig arra világítanak rá, hogy a konzervatív értékrendű választók a hagyományosabb értékeket valló egyházakhoz vándorolnak.

Az amerikai egyházak hagyományosan igyekeznek távolságot tartani a politikától (már csak adómentes státuszuk fenntartása érdekében is), a kultúrharcban azonban ritkán van semleges álláspont. Az még csak hagyján, hogy így az egyházak politikai szereplővé válnak, de a hívők is egyre inkább politikai és nem pedig vallási nézeteik alapján ítélnek erkölcsi kérdésekben. Audette és Hafner kétezer fő megkérdezésével készült felmérése szerint minden második amerikai hívővel előfordult ilyesmi, továbbá minden nyolcadik hívő politikai nézetei miatt váltott felekezetet vagy tervezi elhagyni egyházát. Az arány a liberális Demokrata Párt szavazói körében jóval magasabb, mint a jobboldali republikánusok között, ami a szerzők szerint megerősíti a feltételezést, miszerint a hívek a hagyományos értékeket felkaroló egyházaktól fordulnak el leginkább. A mérsékeltebb liberálisok közül sokan nem felekezetet váltanak, hanem teljesen elfordulnak az egyháztól.

Mindez ahhoz fog vezetni, hogy az egyházak egyre inkább a zárt politikai véleménygettókhoz fognak hasonlítani – írja Audette és Hafner. Csak azok a hívek maradnak egy-egy felekezetnél, akik egyetértenek az adott egyház kultúrharccal kapcsolatos nézeteivel. Ennek hatására a felekezetek ideológiai tekintetben egyre inkább homogénné válnak, viszont egyre inkább szembekerülnek majd egymással.