Oscar Wilde szerint az élet utánozza a művészetet. De arra ő sem gondolt, hogy egy politikai szappanopera hősét játszó színész a kampány színpadán adja elő a szerepét.

Wilde A hazugság hanyatlása című párbeszédét a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából online is olvashatjuk Benedek Marcell fordításában. Cyrill a naiv kérdező, Vivian az író hangja.

Cyrill: Csak nem gondolod komolyan, hogy az élet utánozza a művészetet, hogy az élet a tükör és a művészet a valóság?

Vivian: Pedig csakugyan ez a véleményem. Ha most belépünk valami szalonba, mindenütt megtaláljuk azokat a rejtélyes szemeket, amelyekről Rossetti álmodott, a karcsú elefántcsont nyakat, a különös, egyenes metszésű állat, a laza, árnyalt hajfürtöket, amiket ő oly forrón szeretett. Az irodalommal is úgy áll a dolog, mint az érzéki művészetekkel. Az emberek azért lettek mélabúsak, mert egy drámai hős valamikor melankóliában szenvedett. A nihilista, ez a különös, hitetlen mártír, aki lelkesedés nélkül huzatja magát karóba, aki olyasmiért hal meg, amiben nem hisz – körülbelül az irodalom produktuma. Turgenyev találta ki és Dosztojevszkij fejlesztette tovább. A tizenkilencedik század, amilyennek mi ismerjük, jóformán egészen Balzac találmánya.

Wilde–Vivian a természetre is kiterjeszti paradox tézisét – Cyrill nagy csodálkozására.

Cyrill: Szóval a természet engedelmeskedik a tájképfestőnek, és neki köszönheti a hatásait?

Vivian: Föltétlenül. Ugyan honnan származnak azok a csudálatos barna ködök, amik az utcáinkon kúsznak, a gázlámpákat elfátyolozzák, és szörnyű árnyakká változtatják a házakat – honnan, ha nem az impresszionistáktól?

A West Wing, magyarul Az elnök emberei címen játszott amerikai tv-sorozat a Fehér Ház falai mögött folyó politikai játszmákat mutatja be kissé idealizáltan, sőt giccsesen. A sorozat hamarosan véget ér, az Egyesült Államokban májusban kerül adásba az utolsó epizód.

Bár Wilde nem sokra tartotta a politikusokat. Egyebek közt azért, mert az ő beszédeik is hozzájárultak „a hazugság hanyatlásához”, amiről az idézett dialógus szól. De azért örült volna, hogy az egyik magyar párt kampánycsapata állítólag a West Wingből merített ihletet. Örömét az sem rontotta volna el, ha a híresztelés minden alapot nélkülöz.

Az pedig még nagyobb elégtétellel töltötte volna el, ha megtudja, hogy a sorozatban az elnököt játszó Martin Sheent felkérték, lépjen a politika színpadára.

„Nemrég megkeresték szülőhazája, Ohio demokratái, hogy kipuhatolják, nem akar-e a show befejezése után indulni a szövetségi szenátorválasztáson. Sheen úrnak – olvassuk a New York Timesban – nem esne nehezére összeállítani egy programot. Hevesen ellenzi az iraki háborút, az atomenergia felhasználását, és az emberi jogok nagy védelmezője.  Mégis visszautasította az ohiói demokratákat.”

„Nem vagyok alkalmas a tisztségre – mondta az őt megkereső politikusoknak. – Maguk összekeverik a hírességet és a hitelességet.”