„Egy igazi demokrata vezető egyesíteni igyekszik, nem megosztani” – fordul Giorgia Meloni miniszterelnökhöz a Corriere della Sera véleményrovatában a Metazin régi ismerőse, Ernesto Galli della Loggia történész.
A hatvanas-hetvenes években Olaszországban mindennapos volt a politikai erőszak a széleken – a szélsőjobboldalon és szélsőbaloldalon egyaránt. Akkoriban alig harminc évre voltunk a háború végétől, amikor fasiszták és antifasiszták fegyveres polgárháborút vívtak egymással. Galli della Loggia ez idő tájt a kommunistákra szavazott, bár nem tekintette magát kommunistának. Végül éppen a szélsőbaloldali terrorizmus hatására lett liberális, mert rájött, hogy a kommunista ideológia nem ártatlan a történtekben. Azóta is rossz néven veszi a kommunistáktól, hogy fasisztának minősítik a politikai ellenfeleiket. Ennek az oka az, hogy a kommunisták az antifasiszta harccal legitimálták magukat a demokráciában, és ezért nem tudtak véget vetni a szellemi polgárháborúnak. Galli della Loggia úgy gondolja, hogy a kezdeményezésnek a másik oldalról kell jönnie.
Csakhogy manapság azok a választási kampányok a legsikeresebbek, amelyek ellenségképet gyártanak az ellenfélből, hiszen ezzel mozgósíthatják leghatékonyabban a híveiket. Olaszországban egy hónap múlva tartanak népszavazást az igazságszolgáltatás reformjáról, és az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy a változtatásokkal ellenőrzése alá szeretné vonni az igazságszolgáltatást, vagy legalábbis csökkenteni szeretné a függetlenségét. Hasonló indokkal bírálják Meloni tervét, amely szerint a miniszterelnököt nem a parlament, hanem a választóközönség választaná meg. Az ellenzéki pártok nem azzal gyanúsítják őt, hogy a fasizmust akarná visszahozni, de ellenzéki lapok a miniszterelnökről szóló kommentárokban gyakran példálóznak a fasizmussal. A kisebbségi radikális baloldali szakszervezeti szövetség honlapja a tervezett államjogi reformokról azt írja, nem is volt várható más olyasvalakitől, aki a fasiszta múlt világából érkezett.
Galli della Loggia nem gondolja Meloniról, hogy autoriter rendszert akarna bevezetni Olaszországban. Sőt, elég erősnek látja ahhoz, hogy látványosan legitimnek nyilvánítsa ellenfeleit. A miniszterelnök azonban éles hangot üt meg a vitákban, mintha fájlalná, hogy egyáltalán szóba kell állnia baloldali bírálóival. Meloni elismerte a fasiszta Olaszország bűnrészességét, Galli della Loggia azonban kevesli ezt. Szerinte az egységteremtéshez több kellene. Olaszországnak mai nehéz helyzetében nagyon jól jönne egy igazi politikai vezető, aki képes megbékélést hozni – a múlt eltemetésével.