„A történelem során a nők a morális és a polgári élet stabilizáló erőinek számítottak. Különböző kultúrák sokaságában a nőket nagyobb empátia és törődés jellemezte. Az erkölcsök hanyatlását jelzi, hogy ezekben az erényekben mára változás állt be” – kommentálja a City Journalben Colin Wright fejlődésbiológus a Rutgers Egyetem kutatóinak friss tanulmányát, amely azt vizsgálta, mennyire elfogadott ma a politikai erőszak.
Korábbi felmérések valóban arra az eredményre jutottak, hogy a nők általában empatikusabbak, törődőbbek és jobban igyekeznek tartózkodni a kártékony cselekedetektől, mint a férfiak. Mint arra már a 18. századi feministák is felhívták a figyelmet, ezek a különbségek a nemekkel kapcsolatos eltérő hagyományos társadalmi elvárásokból fakadnak, azokról pedig a radikálisabbak azt gondolták, hogy a nők elnyomását szolgálják.
A Rutgers kutatása azonban nem az attitűdbeli különbségek forrását vizsgálta, hanem a politikai erőszak elfogadottságát. A kis mintás, ám reprezentatív felmérés készítői azt kérdezték a résztvevőktől, hogy van-e olyan eset, amelyben elfogadhatónak tartanák Trump elnök vagy a Mamdani New York-i polgármester meggyilkolását.
Az eredmény a kutatókat is megdöbbentette. A baloldali válaszadók kétharmada igazolhatónak tartaná a Trump elleni merényletet, a jobboldaliknak több mint fele pedig a baloldali Mamdani meggyilkolásáról vélekedett így. A nők körében mindkét csoportban magasabb volt az erőszak elfogadása, mint a férfiaknál: a baloldalon 15, a jobboldalon 21 százalékkal. A kutatás adatai szerint az erőszakkal szembeni megengedő viszonyulás leginkább a közösségimédia-használattal függ össze.
Mindebből Wright azt a következtetést vonja le, hogy a közösségi médiát a férfiaknál aktívabban használó nők nemcsak boldogtalanabbak és hajlamosabbak a depresszióra, hanem elégedetlenebbek is a politikusokkal, és az átlagnál nagyobb mértékben teszik magukévá a véleménybuborékok lincshangulatát. A politikai ellenfelet erkölcsileg elítélendő gonosznak tekintik, ezért hajlamosabbak elfogadni a velük szembeni erőszakot. Wright aggasztónak tartja, hogy 2024-ben sokan szexszimbólumnak tekintették Luigi Mangionét, egy New York-i egészségbiztosító cég vezetőjének gyilkosát.
Wright attól tart, hogy a közösségi oldalak végleg lerombolják az önmérsékletet, márpedig ez a békés társadalmi együttélés alapja. Hacsak nem teszünk valamit, az internetes közösségek erőszakkultusz kialakulásához vezetnek. Hogy azonban mi az a valami, amit tenni kellene, azt nem tudjuk meg a fejlődésbiológustól.


