„Egy manchesteri választás, egy közel-keleti háború és egy texasi halálos merénylet között nagyon is kitapintható az összefüggés” – írja a Free Press weblapon Ayaan Hirsi Ali.

Február végén a Manchester-vidéki időközi választást nem az esélyesnek kikiáltott jobboldali elitellenes Reformpárt nyerte, hanem a Zöldpárt. A korábban a szavazatok abszolút többségét szerző Munkáspárt messze lemaradva harmadik lett. Hirsi Ali szerint a Munkáspártnak egyszerre kellene a nők, a nemi kisebbségek jogait és a világi értékeket képviselnie, és egyben a helyi választóközönség harminc százalékát kitevő muszlimok rokonszenvét is visszaszereznie. A zöldek ugyanis efféle bűvészmutatvánnyal győztek. A haladó városi polgárságnak a szokásos környezetvédő eszméket tálalták fel, a muszlimoknak szánt urdu, bengáli és arab nyelvű röplapokon pedig azzal támadták a Munkáspártot, hogy vezetői Izrael mellett álltak a gázai háborúban. Az iszlamista hálózatok és alvó sejtek most megtanulták, hogy képesek befolyásolni a brit politikát: jutalmazni és büntetni is tudják a helyi pártokat. Megfigyelők egyébként jelentették, hogy a szavazók összességének 12 százaléka családi alapon vett részt a választáson, ami annyit tesz, hogy egyszerre több felnőtt is bent volt a szavazófülkében. Ezt három éve külön törvény tiltja, de a hagyományos felfogás olyan mélyen gyökerezik a helyi muszlim közösségekben, hogy mégis több ezer szavazatot adtak le így.

Hirsi Ali szerint a Hamász 2013. október 7-i izraeli ámokfutása azt célozta, hogy a biztosra vehető izraeli ellencsapás nyomán az arab államok választani kényszerüljenek Izrael és a palesztinok között, és felmondják az Ábrahám-egyezményeket. Nem így történt. Az öbölmenti államok, Szaúd-Arábia, Jordánia és Egyiptom még inkább szembefordultak az irániak által pénzelt és felfegyverzett milíciákkal: a Hamasszal, a jemeni húthikkal és a Hezbollahhal. Ráadásul Trump lett az Egyesült Államok elnöke, és erőteljesen lépett fel az illegális bevándorlás ellen, továbbá nekilátott, hogy felszámolja az iszlamista hálózatokat. Végül pedig Hirsi Ali reményei szerint talán végzetes csapásokat sikerül mérnie a teheráni rezsimre. Ettől még azonban a nyugati iszlamista jelenlét továbbra is nagy veszélyt jelent.  Március elsején egy 53 éves szenegáli bevándorló két embert agyonlőtt, további 14-et pedig megsebesített a Texas állambeli Austinban. Csuklyás tréningfelsője az „Allah tulajdona” feliratot viselte, alatta, a pólón iráni zászló.

De Trump legalább igyekszik szembenézni a veszéllyel – írja Hirsi Ali. Az európai vezetők viszont szóban határozottabbak a határok védelme ügyében, mint tettekben. Közben a radikális iszlamisták a könnyebb ellenállás irányába mozdulnak el – Hirsi Ali arra számít, hogy a Közel-Keletről és Iránból tömegesen települnek át Nyugatra, elsősorban Európába. Nagy, politikailag is aktív muzulmán közösségek soraiba épülnek be Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Svédországban és a Brit-szigetekben. És megvalósulhat ott is, amire Manchesterben látunk példát. Franciaországban máris egyértelmű, hogy a baloldal vezető pártja, az Engedetlen Franciaország a többgenerációs muszlim bevándorló választóközönség kegyeit keresi. Hirsi Ali elhárítja a muszlimellenesség vádját. A muzulmán bevándorlók nagy tömegei nem iszlamisták. Sőt, ők a hétköznapi iszlamista terror első áldozatai.