„Franciaországot a túlzott eladósodás okozta fulladás veszélye fenyegeti” – állapítja meg az Opinion napilap hasábjain Marc Vignaud gazdasági szakíró.

A francia államadósság a bruttó hazai termék 113 százalékát teszi ki. Az állami kiadások egyre nőnek, a Számvevőszék számításai szerint öt év múlva az adósságráta eléri a GDP 130 százalékát, hacsak nem csökkentik drasztikusan a költségvetés hiányát. Olivier Passet közgazdász-kutató úgy számol, hogy ha a mai dinamika fennmaradna, akkor 2050-re az államadósság bruttó hazai termék kétszeresét tenné ki. Thomas Piketty, a híres baloldali közgazdász nem az állami kiadások növekedésében látja az okot, hanem abban, hogy a gazdasági nehézségeken egyesek még meg is gazdagodnak. Ugyanis akik államkötényeket vásárolnak, egyre magasabb kamatot kapnak, és ez teszi ki az éves államháztartási deficit nagyobbik részét. Persze a kamatok azért nőnek, mert alacsonyabb kamatok mellett nem veszik az államkötvényeket. Mivel az infláció 2,5 százalék, a 3,7 százalékos hozamok mindössze 1,2 százalékos reálkamatot jelentenek. És az állam kamatfizetés nélkül is többet költ, mint amennyi bevétele van. Az államháztartás deficit ma a bruttó haza termék 5 százalékával egyenértékű, a költségvetés elsődleges negatív egyenlege 1,5 százalék.

A Számvevőszék jelentése szerint erőteljes kormányzati elhatározás esetén is húsz évbe telne, mire le lehetne vinni az adósságrátát a Covid-járvány előtti szintre (100 százalékra). Ehhez fel kellene emelni például a nyugdíjkorhatárt. Ezzel nemcsak az évente kifizetendő nyugdíjak összege csökkenne, hanem a munkát végző hatvankét év fölöttiek tevekénysége növelné a bruttó hazai terméket és az adóbevételeket. Vignaud azonban egyálalán nem optimista. Szerinte a politikusok nem mernek népszerűtlen intézkedéseket hozni, a lakosság pedig nem hisz a sötét jövővel fenyegető közgazdászoknak. Elég sok politikust hallottak már az emberek farkast kiáltani a múltban.

Rémi Godeau főszerkesztő azt fűzi hozzá ehhez az elemzéshez, hogy az az ország, amely hitelből fizeti hóvégi számláit, óhatatlanul elszegényedik. Jövőre elnökválasztás. A jelöltek úgy tesznek, mintha nem látnák, hogy porlad szét az ország pénzügyi alapzata.  A radikális baloldali Jean Luc Mélenchon egyenesen azzal intézi el a dolgot, hogy az adósságot nem kell visszafizetni, mivel nem is lehet. Csak az a kérdés, hogy békében, magától tagadja meg az állam a visszafizetést, vagy országos lázongás kényszeríti ki a döntést. Jordan Bardella, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés sztárja azt képzeli, hogy Franciaország majd az Európai Központi Bankkal finanszíroztathatja az adósság kamatait. A centrum nem mond ilyen képtelenségeket, viszont nem is tesz semmit. Ez az út a lassú, de feltartóztathatatlan elszegényedéshez vezet.