A McDonald's rágalmazási pert nyert két környezetvédő ellen. Az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélete: az eljárás tisztességtelen, mert nem kaptak jogsegélyt, miközben a cég milliókat költött ügyvédekre.
Dave Morris postás és Helen Steel munkanélküli kertész 1985-ben tüntetett egy londoni McDonald's előtt. Röpiratot osztogattak, amelyben az állt, hogy a hamburger egészségtelen, és az étteremlánc felelős a szegénységért, sőt az erdők pusztulásáért. 1997-ben ítélték el őket 60 000 font pénzbüntetésre, amit fellebbezés után 40 000 fontra mérsékeltek.
A "McLibel I"-nek nevezett per 26 hónapig tartott, csak a záróbeszédek nyolc hetet vettek igénybe. Ez volt az angol jogtörténet leghosszabb, legtöbb tárgyalási napot igénylő pere. A McDonald's a becslések szerint 10 millió fontot költött az ügyre, főként sztárügyvédek tiszteletdíjára. A vádlottak maguk védekeztek, mert nem tudtak ügyvédet fogadni. Csak alkalmilag segített nekik pár önkéntes jogász. Kiadásaik így is 40 000 fontra rúgtak.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt folyó McLibel II szintén eltartott vagy négy és fél évig. Február 15-én hoztak ítéletet. Az Egyesült Királyság kormányának a perköltségeken felül összesen 35 000 euró kártérítést kell fizetnie Morrisnak és Steelnek.
Két Dávid diadalmaskodott Góliát felett. De nem egy-két kődobással, hanem húsz évig tartó küzdelemben. Nem újságírói túlzás tehát, hogy az angol sajtó hőskölteménybe illőnek nevezi a jogi háborút. Bár az egyik lap inkább a komikus eposz műfajába sorolja.
A kézenfekvő tanulság az - amit többek között a Spiked von le -, hogy az angol rágalmazási törvény alapos reformra szorul. Az általánosabb tanulságokat illetően azonban megoszlanak a vélemények.
A Guardian azt emeli ki, hogy az európai bíróság szerint a rágalmazási perekben kiszabott büntetések nagysága aránytalanul korlátozza a vádlottak véleménynyilvánítási szabadságát. S a kiszabható büntetés nagysága az ügyvédi költségeket is befolyásolja, ami szintén elriasztó hatással van azokra, akik gazdag emberek vagy nagy cégek ellen akarnák felemelni szavukat.
Az Independent tömören megfogalmazott (már a fizetős archívumba került) következtetése: "Nem szabad megengedni, hogy a gazdagok játszótere legyen a rágalmazási bíróság!"
A Telegraph ellenben arra hívja fel a figyelmet, hogy a két aktivista durva és túlzó vádakkal illette a McDonald's-ot. Ki akarná az alapvető emberi jogok közé sorolni - kérdezi a szerkesztőségi cikk - a durvasághoz és a pontatlansághoz való jogot?
A Financial Times prózaibb szintre szállítja le a vitát egy - sajnos csak előfizetők számára hozzáférhető - cikkében. A régi kereskedői bölcsességre emlékeztet: Nem érdemes pert nyerni, ha ezzel vevőket veszítesz.