Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Wallerstein szerint a világ

2006. augusztus 29.

A 20. század Amerika százada volt. Ez a század nem lesz senkié, a multipoláris anarchia kora következik – véli a globalizációkritikus mozgalmak teoretikusa. Jó vagy rossz hír?

A 20. század Amerika százada volt. Ez a század nem lesz senkié, a multipoláris anarchia kora következik – véli a globalizációkritikus mozgalmak teoretikusa. Jó vagy rossz hír?

„A tisztán gondolkodó realisták mindenütt elismerik, hogy Amerika csillaga hamarosan leáldozik. Az előrejelzésben az a kérdés rejlik, hogy kié lesz a 21. század. Tudom, még csak 2006-ot írunk, és talán túl korai megválaszolni. De ha átfogalmazzuk, és egyszerűen csak azt kérdezzük, hogy milyen lesz a világ 2025-ben, akkor talán sikerül valami értelmeset mondanunk. Alapjában véve háromféle válasszal találkozunk. Az egyik az, hogy az Egyesült Államok megint erejének teljében lesz, s komoly katonai versenytárs híján továbbra is elfoglalja a kakasülőt. A másik az, hogy Kína átveszi tőle a világ-szuperhatalom szerepét. Végül a harmadik szerint a világot multipoláris, anarchikus és kiszámíthatatlan rendetlenség fogja jellemezni.”

A nagy kérdést – Kié lesz a 21. század? – Immanuel Wallerstein teszi fel a mexikói La Jornada hasábjain. Innen veszi át és fordítja franciára a Mille Babords (Ezerféle baloldal) „alternatív médiatéka” – azzal a megjegyzéssel, hogy a cikk „rendkívül szintetikus módon” foglalja össze Wallerstein véleményét. Erre nagy szükség is van, mert a gazdaságtörténész és szociológus tényanyagtól roskadozó könyveiben és számtalan publicisztikai megnyilvánulásában nem kisebb dologra vállalkozik, mint „a modern világrendszer” történetének és elméletének kidolgozására.

Wallerstein lassan öt évtizedes tudományos munkásságát kezdettől fogva az a cél vezeti, hogy túllépjen a szociáldemokrácia és a bolsevizmus alternatíváján, és valóban globális rendszerkritikai (antisystemic) alternatívát dolgozzon ki. A szocdemeknek igaza volt abban, amivel a kommunistákat vádolták, és a kommunistáknak is igaza volt abban, amivel a szocdemeket vádolták – olvassuk egy önéletrajzi esszéjében, amely a műveiből összeállított Essential Wallerstein antológia bevezetőjéül szolgál. Ezek a baloldali mozgalmak ugyanis, hiába képzelték magukat nemzetközinek, valójában nem voltak teljesen tudatában a világrendszerben elfoglalt sajátos helyüknek.

Az első radikális mozgalmak, amelyek az egész világrendszer ellen irányulnak, Wallerstein szerint csak a kilencvenes évek végén, az első globalizációellenes megmozdulások során alakultak ki. Az ekkor már hetven éves tudós lelkesen magáévá is tette az ügyüket.

Ezek után nem meglepő, hogy a nagy kérdésre adott válaszok közül melyik mellett teszi le a voksát. „A harmadik a multipoláris anarchia és a rendezetlen gazdasági ingadozások forgatókönyve – írja Wallerstein a Le Jornadában. – Minthogy a régi hegemón hatalom már nem képes fenntartani magát, és nagyon nehéz lenne új hegemón hatalmat teremteni, ez látszik a legvalószínűbbnek.”

A világrendszer fejlődése szempontjából talán örvendetes perspektíva, de az egyes országok, és különösen az egyes emberek szempontjából kissé nyugtalanító.