Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Olcsó egészségügynek híg a leve

2006. október 9.

Mindenki szeretné lefaragni az állami, a vállalati és a családi büdzsét megterhelő egészségügyi kiadásokat. Mindenki 2006-os színvonalú egészségügyet akar 1950-es árakon.

Mindenki szeretné lefaragni az állami, a vállalati és a családi büdzsét megterhelő egészségügyi kiadásokat. Mindenki 2006-os színvonalú egészségügyet akar 1950-es árakon.

A világon mindenhol sokallják az egészségügyre fordított kiadásokat. Az Egyesült Államokban a GDP közel 16 százalékát emészti fel az egészségügyi rendszer. Ez nemzetközi összehasonlításban nagyon drága, mégis sokan kimaradnak belőle – becslések szerint a lakosság 16 százalékának nincs biztosítása.

A magánbiztosítást Amerikában általában a munkaadó fizeti, de az egyre növekvő költségek miatt a cégek már nem akarják magukra vállalni az alkalmazottak biztosításának kiadásait. És persze a családi kasszát is megterheli a drága egészségügy.

A Kaiser Family Foundation 2006-os jelentése szerint idén tovább nőttek az egészségügyi kiadások az Egyesült Államokban. Az inflációt jelentősen meghaladó 7,7 százalékos emelkedéssel együtt az elmúlt 3 évben több mint 30 százalékkal, hét év alatt pedig több mint duplájára nőtt az alkalmazottak után a cégek által fizetett családi egészségbiztosítás költsége.

„A folyamatosan növekvő egészségügyi kiadások lassan válságot idéznek elő – kommentálja a jelentést David Leonhardt, a New York Times kolumnistája. – Egyre több cég dönt úgy, hogy nem fizeti az alkalmazottak biztosítását. 1987 óta a biztosítással nem rendelkező amerikaiak száma 23 százalékkal nőtt.”

Kézenfekvő megoldás lenne lefaragni az egészségügy költségeit. „Ez nem biztos, hogy jó ötlet – véli Leonhardt. – Még mindig jobb egy olyan társadalomban élni, amelyben a magas egészségügyi kiadások problémát okoznak, de legalább hosszabb életet biztosítanak.”

Nem vitás, hogy a mostani rendszer egyes elemei pazarlóak. Nyilvánvaló például, hogy ésszerűtlen drága gyógyszert felírni, ha van olcsó generikus készítmény is. Másfelől nem szabad figyelmen kívül hagyni – figyelmeztet Leonhardt –, hogy az egészségügy rengeteget változott fél évszázad alatt. „Gyakran azt képzeljük, hogy a költségek és az eredmények nem függenek össze. 2006-os színvonalú egészségügyet szeretnénk – 1950-es árakon.”

Hála az orvostudománynak, ma már számos olyan betegség gyógyítható, amely korábban nem volt az. A modern készülékek, mint például a defibrillátor is, sok ember életét mentik meg. Igaz, hogy a költségek nőttek, de az elmúlt 50 év során a várható élettartam is tíz évvel emelkedett.

Bárki eldöntheti, hogy megéri-e. „Inkább költene évi 5 500 dollárral (1,1 millió forint) többet az egészségére, vagy élne tíz évvel kevesebbet?”