Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Korlátok közé a szabadságot

2006. október 14.

Az amerikai képviselőház illetékes bizottságának nem akaródzik törvénybe foglalni a hálózat semlegességét. De az online vállalkozások nem adják fel, tovább küzdenek az internet szabályozásáért.

Az amerikai képviselőház illetékes bizottságának nem akaródzik törvénybe foglalni a hálózat semlegességét. De az online vállalkozások nem adják fel, tovább küzdenek az internet szabályozásáért.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság tavaly nyáron úgy döntött, hogy a szélessávú internetszolgáltatást nem „hírközlési szolgáltatásnak” kell tekinteni, hanem „információs szolgáltatásnak”. A laikus szemmel jogi szőrszálhasogatásnak tűnő döntés súlyos gyakorlati következményeket von maga után. Lehetővé teszi, hogy a hírközlési óriásvállalatok – az AT&T, a Bell South vagy a Verizon Communications – újabb fejlesztéseik egy részét fizetős prémiumszolgáltatásként bocsássák a tartalomszolgáltatók rendelkezésére.

Az online tartalomszolgáltatók és egyéb online üzleti vállalkozások – mint a Metazin beszámolt róla – idén áprilisban újabb vereséget szenvedtek. A Képviselőház Energiaügyi és Kereskedelmi Bizottsága elutasította azt az elsősorban demokraták által támogatott kezdeményezést, hogy törvényben mondják ki a hálózat semlegességét.

A törvénykezdeményezés elutasítása korántsem vetett véget a semlegességért folytatott küzdelemnek, az ügy továbbra is lázban tartja az amerikai internetes társadalmat. Csak abban mutatkozik némi változás, hogy a semlegesség mellett kiálló szervezetek korábban rendkívül tarka képet mutattak, mára pedig lassanként mindenki megtalálta a helyét a vitában.

A szélessávú infrastruktúra nagy szolgáltatói természetesen elégedettek a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán kialakult liberális jogi környezettel. Ezzel szemben az internetes tartalomszolgáltatók és online vállalatok – a Google, a Yahoo!, az Amazon vagy az eBay – az állam beavatkozását, a szabályozás szigorítását követelik.

A megosztottság a sajtóra is kiterjed. A Wall Street Journal ellenzi az állami beavatkozást. A baloldali The Nation – ez is magától értetődik – az állami beavatkozással biztosított semlegesség híve. Kissé meglepő viszont, hogy a New York Times inkább ellenzi a szabályozást, a Washington Post ugyanakkor semlegességpártinak tűnik.

De azért még nem sikerült mindenkinek eldöntenie, hogy melyik oldalra álljon a fizetős információs szupersztráda körüli küzdelemben. A Christian Coalition of America nevű nagy konzervatív szervezet olyan emelkedett hangon követeli a semlegesség biztosítását, mintha az is az amerikai „vallási örökség” része volna. Az American Conservative Union ugyanakkor a piac szabadságának nevében áll csatasorba.

A mostani törvényhozási ciklusban mindenkinek bőven lesz alkalma tisztázni, hogy a beavatkozás és a semlegesség híve-e, vagy pedig inkább a szabadságot és a fizetős sztrádát részesíti előnyben. A Kongresszusban öt különböző javaslat vár megvitatásra a tárgyban.