A francia szocialisták a héten elnökjelöltet választanak. A legesélyesebb Ségolène Royal, aki a Le Figaro szerint jobbról előzheti Nicolas Sarkozyt, a jobboldali jelöltség várományosát.

A szocialista elnökjelöltségért folyó versenyről a Le Monde közöl elemzést. Eszerint Laurent Fabius volt miniszterelnök hagyományos állami újraelosztó programot képvisel magas adókkal és tartalmas közszolgáltatásokkal, valamint euroszkeptikus felhangokkal.  A többszörös volt gazdasági miniszter, Dominique Strauss-Kahn véget akar vetni a francia versenyképesség hanyatlásának, s a szocialista füleknek veszedelmesen hangzó reformokat emleget a nagy ellátó rendszerekben.

Szinte mindenki Ségolène Royalt tartja a legesélyesebbnek. A párizsi kommentátorok már hónapok óta biztosra veszik, hogy jövő tavasszal ő mérkőzhet meg a köztársasági elnökségért a konzervatív Nicolas Sarkozyvel.

„A jobboldalon Sarkozy a legesélyesebb az elnökjelöltségre, de vigyáznia kell, hogy le ne körözze egy másik jobboldali jelölt – Ségolène Royal” – olvassuk a konzervatív Le Figaro elemzésében. 

Royal az év első tíz és fél hónapjában leginkább arra törekedett, hogy a november 16-i jelöltválasztás előtt megnyerje a szocialista aktivisták támogatását. A finisben azzal a javaslattal állt elő, hogy minden szinten civil zsűrik ellenőrizzék a választott politikusok tevékenységét. Sikerült is elérnie, hogy erről folyjék heves vita a szocialista küldöttek szavazása előtt.

Ha a Le Figarónak igaza lesz, akkor Royal, mihelyst legyőzi pártbeli riválisait, nyomban jobbra fordul, hogy kifogja a szelet Sarkozy vitorlájából.

Ségolène Royal egyelőre több húrt penget. A skandináv jóléti modell hívének mondja magát, továbbá azt tekinti legfőbb feladatának, hogy „kiragadja az országot és a demokráciát a morális válságból”, és hogy „igazságos rendet” teremtsen. A közoktatás és a közbiztonság terén már eddig is olyan rendpárti törekvésekkel állt elő, amelyekben Daniel Cohn-Bendit, az egykori 68-as párizsi anarchista diákvezér a tekintélyelvű baloldalra vél ismerni.

Már azt sem nézik el neki egykönnyen, hogy 1997-ben, iskolaügyi minisztersége idején körlevélben rendelte el, hogy az iskolák pedofília gyanúja esetén vizsgálat nélkül, azonnal tegyenek feljelentést az ügyészségen. Emiatt öngyilkos lett egy ártatlanul meghurcolt testnevelő tanár, akit csak egy következő miniszter rehabilitált 2003-ban. Most éppen egy januári állásfoglalása került napvilágra, amely arra tesz javaslatot, hogy a tanári óraszámot heti 18-ról 35-re emeljék.

Rendpártiság terén igazából az idén júniusban vette fel a kesztyűt Sarkozyvel: sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy megszűnt a kötelező katonai szolgálat, és az újabb külvárosi zavargások megelőzése céljából olyan javító-nevelő intézményeket tartott szükségesnek, amelyekben – azon kívül, hogy szakképzést nyújtanak, és vezetési ismereteket oktatnak –  katonai fegyelem uralkodik.