Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Habent sua fata libelli?

2007. május 22.

Egyre több könyv érhető el digitális formátumban. Már hordozható e-könyv olvasó is kapható. Lehet, hogy a hagyományos, papírra nyomott könyvek a bakelitlemezek sorsára jutnak?

Egyre több könyv érhető el digitális formátumban. Már hordozható e-könyv olvasó is kapható. Lehet, hogy a hagyományos, papírra nyomott könyvek a bakelitlemezek sorsára jutnak?

„A jövőben is fogunk hagyományos könyvet olvasni? Vagy a technikai újítások előbb-utóbb feleslegessé teszik a papír alapú könyveket? Hogyan változtatja meg olvasási szokásainkat a digitális könyv?” – teszi fel a kérdést könyvszemle rovatában az Economist.

 A Google Book projektje könyvek millióinak digitalizálásába kezdett. Becslések szerint évente 10 millió könyvet szkennelnek be, és tesznek részben vagy egészben hozzáférhetővé az interneten. A Microsoft is teljes könyvtárak anyagát digitalizálja, hogy a Windows operációs rendszeren belül lehetővé váljon a könyvek tartalmának keresése. A Yahoo! is sorompóba állt. A Sony pedig piacra dobta a hordozható digitáliskönyv-olvasót.

Mi lesz a könyvekkel? Az ötven éve még egyeduralkodó bakelitlemezről a mai kamaszok azt sem tudják, mi fán terem.

Az enciklopédiák és a szótárak sokkal egyszerűbben kezelhetők elektronikus formátumban. A szócikkek könnyen kereshetők, és a mázsás kötetek nem foglalják a helyet a polcon. Ráadásul az online referenciamunkák bármikor frissíthetők és javíthatók, a felhasználóknak pedig nem kell az egészet újra megvásárolniuk. Ezért, jósolja az Economist, a jövőben szótárakat, enciklopédiákat alighanem inkább a képernyőn olvasunk majd.

A tudományos és ismeretterjesztő kiadványokat is megváltoztathatja a digitális kiadás. Egy magára valamit is adó tudós ma kénytelen terjedelmes monográfiában beszámolni tudományos eredményeiről, a tudományt ugyanis kilóra mérik. Pedig rendszerint elég lenne ötven oldal is álláspontjának kifejtésére. Csakhogy ötven oldalt nem lehet könyvként kiadni. Ezért születnek háromszáz oldalas tudományos munkák, amelyeknek nagy része teljesen lényegtelen, és csöppet sem eredeti. A digitális kiadáshoz viszont nem kellene mindent bő lére ereszteni. Szerző és olvasó egyaránt jól járna.

A digitális szövegben ráadásul könnyű keresni, és a hypertext hivatkozások (linkek) nagyban megkönnyítik az olvasó dolgát: egy kattintással olvasható a hivatkozás, nem kell a könyvtárban előkeresni az említett művet.

De az Economist mégsem kongatja meg a lélekharangot a könyv felett. A szépirodalmat alighanem papírra nyomják a jövőben is. A regényt ugyanis az elejétől a végéig olvassuk, és hivatkozások sincsenek. A fotelben, a parkban, a fürdőkádban és a mellékhelyiségben továbbra is inkább a hagyományos könyveket részesítjük majd előnyben.