Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Variációk világvégére

2007. május 22.

A vészjósló vagy éppen hurráoptimista előrejelzésekre mindig van vevő. Aztán ha mégsem válnak valóra a jóslatok, az sem baj. Néhány év múlva már úgysem emlékszik rájuk senki.

A vészjósló vagy éppen hurráoptimista előrejelzésekre mindig van vevő. Aztán ha mégsem válnak valóra a jóslatok, az sem baj. Néhány év múlva már úgysem emlékszik rájuk senki.

„Emlékeznek még? Nem is olyan régen úgy tűnt, hogy a japán gazdaság lekörözi az amerikait. Alig húsz év elteltével a jóslat már nevetségesen hangzik” – olvassuk a Foreign Policyben. A lap szerkesztői elővettek néhány hangzatosabb előrejelzést és vészforgatókönyvet az elmúlt évtizedekből.

Az ötvenes években sokan hitték, hogy az atomreaktorok egyszer és mindenkorra megoldják a világ energiaszükségletét. Lewis Strauss, az Amerikai Atomenergetikai Bizottság elnöke 1954-ben így nyilatkozott: „Könnyen elképzelhető, hogy gyerekeink majd ingyen kapják az elektromos áramot, mert annyira olcsó lesz előállítani, hogy nem éri meg mérni a fogyasztást.”

A népességnövekedéssel kapcsolatos aggodalmak sem új keletűek. A második világháború utáni két évtizedben a világ népessége soha nem látott ütemben, 40 százalékkal nőtt. A közgazdászok beigazolódni látták Malthus 18. századi jóslatát a népességrobbanás miatt kialakuló globális éhínségről. Igaz ugyan, hogy a szegény országokban milliók halnak éhen, de a fejlett nyugati országok nem szűkölködnek.

Sokáig divatos volt a globális lehűlés víziója is. „Gyűlnek a baljós jelek a Föld időjárásának drámai változásáról, amelynek eredményeképp drasztikus mértékben visszaeshet a mezőgazdasági termelés. Mindez súlyos politikai következményekkel jár a Föld minden országa számára. A visszaesés akár már tíz év múlva megkezdődhet – számolt be vészjósló hangon 1975-ben a Newsweek a globális lehűlésről. – A meteorológusok abban nem értenek egyet, hogy milyen gyorsan zajlik a folyamat, de abban igen, hogy a termelés folyamatosan csökkenni fog.” Ma már a meteorológusok is nevetnének a globális lehűlés elméletén, ha most éppen nem a globális felmelegedés miatt kellene annyira aggódni.

A szenzációhajhász jóslatokban az a jó, hogy soha nem fogyunk ki belőlük. Mire az egyiket megunjuk, már terjed az új vészforgatókönyv vagy éppen optimista előrejelzés. És rendszerint minden méretben és színben kaphatók.