Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

A város zöldebb

2007. május 30.

Környezettudatos életvitelre vágyik? Nem akarja szennyezni a levegőt? Energiatakarékos háztartásban szeretne élni? Költözzön nagyvárosba! A vidéki élet nagyobb környezetkárosítással jár.

Környezettudatos életvitelre vágyik? Nem akarja szennyezni a levegőt? Energiatakarékos háztartásban szeretne élni? Költözzön nagyvárosba! A vidéki élet nagyobb környezetkárosítással jár.

„Egy angol falu, Aston Hayes nemrég bejelentette, hogy széndioxidmentes településsé válik. Nem kis feladat, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy a falu lakói az országos átlagnál 25 százalékkal több széndioxidot termelnek” – olvassuk Tim Harford közgazdász cikkét a Financial Timesban.

Az Aston Hayes-iek a környezetbarát életmód érdekében megfogadták, hogy kevesebb áramot használnak, szigetelik házaikat, és kisebb autókkal járnak.

„Mindez igazán dicséretes. Kicsit kegyetlen dolog felhívni a figyelmüket arra, hogy azzal tennék a legtöbbet a környezetért, ha eldózerolnák az egész falut, és Londonba költöznének.”

A statisztikák szerint ugyanis a városlakók sokkal kevésbé szennyezik a környezetet. Nagy-Britanniában a londoni háztartásokban keletkezik a legkevesebb szemét. A vidéki lakások és házak nagyobbak, mint a városiak (a csillagászati londoni ingatlanárak mellett csak kevesen engedhetnek meg maguknak nagy lakást). A fővárosban a legalacsonyabb az egy főre jutó gépkocsik száma. Hála a dugóknak és a parkolási nehézségeknek, Londonban ugyanis nem érdemes autóval járni: még kerékpárral és gyalog is előbb célba lehet érni. Nem csoda hát, ha a londoniak körülbelül 40 százalékkal kevesebb széndioxid kibocsátásért felelősek, mint az országos átlag.

Harford elismeri, hogy a statisztikák kicsit csalókák, hiszen nem tartalmazzák a Londonba érkező áruk szállítása során keletkezett széndioxid-kibocsátást. De még ezen is lehetne segíteni, ha bizonyos mezőgazdasági termékeket helyben, felhőkarcoló-farmokon állítanának elő. (New Yorkban már terveket is készítettek a nagyvárosi „függőleges farmok” kialakítására.)

„Csak nehogy a fentiek kedvét szegjék az Aston Hayes-ieknek azon törekvésükben, hogy mindent megtegyenek a környezetbarát életvitel érdekében. És a londoniak se higgyék, hogy nem kell szigeteltetniük a tetőtéri lakásokat, és lekapcsolniuk a feleslegesen égve hagyott lámpákat” – teszi hozzá Harford.

A lényeg, hogy a nagy környezettudatos újjászületés után se felejtsük el, hogy a londoniak – csakúgy, mint New York, Tokió és a világ többi nagyvárosának lakói – részben kényszerből ugyan, de mégiscsak környezetkímélőbb életvitelt folytatnak, mint a vidékiek.