Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Sajtóetika a sokszorosítás korában

2008. március 1.

Az online médiát milliók olvassák. A tartalomért viszont senki sem akar fizetni, ezért nehéz idők járnak az újságírókra. Márpedig korgó gyomorral nem könnyű betartani a sajtóetika szabályait.

Az online médiát milliók olvassák. A tartalomért viszont senki sem akar fizetni, ezért nehéz idők járnak az újságírókra. Márpedig korgó gyomorral nem könnyű betartani a sajtóetika szabályait.

„Mi a közös a hollywoodi forgatókönyvírókban és az újságírókban? Az, hogy a modern technikának köszönhetően mindkettő munkáit sokan ismerik. És az is, hogy mindketten szeretnék, ha ezért fizetnének is nekik” – írja Kelly McBride, a Poynter újságíró-iskola médiaetika-tanára.

Az online média egyre népszerűbb. A nyomtatott újságok példányszáma csökken. A blogok és a szorgos önkéntesek is komoly konkurenciát jelentenek a hivatásos újságíróknak. Az olvasókért és a nyereségért folytatott ádáz harcban gyakran még a legnagyobb napilapok is megszorításokra és leépítésekre kényszerülnek.

Sőt, mint arról a múlt héten a Metazin is beszámolt, bloggerek és egyéb lelkes amatőrök írásaival helyettesítik a hivatásos újságírók cikkeit. Az újságírók így egyre kiszolgáltatottabbá válnak. A forgatókönyvírókkal ellentétben ők arra sem hivatkozhatnak, hogy megrendelőik milliókat keresnek: a sajtómunkások is jól tudják, hogy az online média szereplői még nem találták ki azt az üzleti modellt, ami a nagy nyereséget biztosítja.

Különösen nagy fejtörést okoz az online médiavállalatoknak, hogy a nagy munkával elkészített tartalmakat sokan fizetés nélkül átveszik. A tizennyolcezer újságot tömörítő World Association of Newspapers az EU-nál tett panaszt azért, mert a Google News nem fizet az újságok szerzői jog által védett híreinek listázásáért. Az AFP francia hírügynökség nemcsak panaszt tett, hanem már pert is indított (a kétéves pereskedést végül közös megállapodás zárta le).

Az AP hírügynökségnek pereskedés nélkül is sikerült megegyeznie a Google-lal. Az AP hozzájárult, hogy a Google News anyagi ellenszolgáltatásért listázza a hírügynökség híreinek rövid kivonatát, és kicsinyített képeket is közöljön. A Moreover.commal nem jutott dűlőre az AP, ezért beperelte szerzői jogainak megsértéséért.

McBride szerint a pénzük után futó újságírók gondjaira az AP és Google News között létrejött együttműködés példázhatja a megoldást. Tom Curleyt, az AP vezérigazgatóját idézi, aki egy interjúban nemrég úgy nyilatkozott, hogy valakinek mégiscsak fizetnie kell a tartalomért. Mivel a felhasználók nem fognak, a hírügynökségek, az internetes hírportálok és a tartalomszolgáltatók kénytelenek lesznek a keresőoldalakat és a rövid idézeteket átvevő hírlistákon behajtani a cechet.

És mi köze mindennek a sajtóetikához? McBride szerint nagyon is sok. Ha a tartalomért senki sem fizet, akkor az újságíróknak felkopik az álla. Ez pedig a minőség rovására megy majd. Az alulfizetett sajtómunkásokat könnyű lesz megvesztegetni. „Nehéz bárkit is meggyőzni az etikus viselkedésről, ha a fizetése nem elég a tisztes megélhetéshez.”

Csakhogy sokszor a dúsgazdag embereket sem könnyű rávenni az etikus viselkedésre. A szegénység nem tesz etikussá, de a pénz sem.