Koronavírus és deglobalizáció

2020. március 10.
Koronavírus és deglobalizáció

Bár a koronavírusról még mindig keveset tudunk, a kommentariátus teszi a dolgát, és megpróbálja felmérni a koronavírus hosszútávú társadalmi és politikai hatásait. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a víruspánik hatására visszaszorulhat a globális szabad kereskedelem.

„Egyelőre még nem tudjuk, hogy a koronavírus több halálos áldozatot követel-e, mint az évi rendes influenzajárvány, de az máris valószínűsíthető, hogy a koronavírusnak hosszú távú következményei lesznek: véget érhet a hiperglobalizáció korszaka” – jósolja Kate Andrews, a Spectator gazdasági szakírója.

A bal- és jobboldali populizmus megerősödése miatt egyre több közgazdász emel szót a túlzásba vitt globalizáció ellen, köztük olyanok is, akik korábban a neoliberális szabadpiac hívei voltak, mondván, a globális szabad kereskedelem fokozza az egyenlőtlenséget.

A koronavírus arra is rávilágított, hogy a globális kereskedelmi és ipari láncok rendkívül sérülékenyek – írja Andrews. Már a kínai karanténok is jelentős beszállítói fennakadásokat okoztak világszerte. A helyzet azóta tovább fokozódott. A turizmus és a termelés visszaesésének az egész fejlett világban súlyos következményei lehetnek. Hirtelen világossá vált, hogy mit is jelent az Egyesült Királyságnak, hogy a szerszámipar felét Kínába szervezték ki.

A koronavírus hatására miden bizonnyal visszafordul a globalizáció – véli Andrews. Amerika már korábban kereskedelmi háborút indított, és valószínű, hogy a koronavírus okozta fennakadások miatt máshol is megerősödik a protekcionizmus. A fertőzés hatására az államhatárok jelentősége is megnőhet – teszi hozzá Andrews, megjegyezve, hogy a berlini fal leomlásakor csak 15, ma viszont már 77 szögesdrót-kerítés védi országok határait a világban.

Hasonló következtetésekre jut Andrew Michita politológus az American Interest hasábjain. Michita felidézi, hogy Amerika stratégiai üzletágakat szervezett ki külföldre. Az Egyesült Államokban eladott gyógyszerek 80 százaléka külföldről, főleg Kínából és Indiából származik, és az alapvető technológiák zöme szintén. Michita biztosra veszi, hogy a koronavírus-válság hatására ez változni fog, hiszen a külföldi gyártás rendkívül kiszolgáltatottá teszi Amerikát.

De nemcsak a jobboldalon várják reménykedve, hogy a koronavírus visszafordítja a gazdasági globalizációt. Claus Leggewie német politológus a berlini zöld baloldali Tageszeitungban publikált kiáltványnak is beillő cikkében úgy vélekedik, hogy a koronavírus okozta válság lehetőséget teremt a globalizáció újragondolására. Ökológiai szempontból rendkívül előnyös lenne, ha csökkenne a globális kereskedelem, és nagyobb szerep jutna a helyi áruknak és termelésnek – írja Leggewie. A nemzetállami határok megerősítését mindazonáltal nem támogatja. Abban bízik, hogy a koronaválság csak a globális kapitalizmust zabolázza meg, de az emberek szabad áramlását nem. Azon reményének ad hangot, hogy nem a határokat és a nemzeti szuverenitást megerősíteni óhajtó populista nacionalisták, hanem a baloldal profitál majd a globalizáció megfékezéséből. A koronavírus megfékezése nemzetközi együttműködést és globális szolidaritást igényel. Leggewie szerint a globális szabad kereskedelem korlátozása nem kell, hogy a határok lezárásával és a nemzetállam megerősödésével járjon, hanem éppen ellenkezőleg, a világ nemzetközivé tételét erősítheti.