„A baloldalnak önvizsgálatot kellene tartania és befogadóbbá kellene válnia, mielőtt azzal vádolja a jobboldalt, hogy az antiszemitizmust valójában csak azért ítéli el, mert ezzel is a bevándorlókkal szembeni rasszizmusát akarja kifejezésre juttatni” – olvassuk Anastasia Tikhomirova tollából a baloldali Tageszeitungban.
Németországban a tizenegy emberéletet követelő, bevándorlókat célzó 2020 februári hanaui szélsőjobboldali terrortámadás óta számos, többnyire bevándorló hátterű tagokat toborzó Migrantifa csoport alakult. A baloldali szervezetek célja a bevándorlókkal szembeni előítéletek felszámolása mellett elsősorban az egyetemes antifa-törekvések felkarolása, vagyis a „gyarmatosítás” és az „elnyomás” elleni harc.
Csakhogy a globális imperializmus-ellenesség konfliktusokat okoz a szervezeteken belül – írja Tikhomirova. Leginkább Izrael megítélése és az antiszemitizmus kérdése osztja meg a baloldali szervezeteket. Németországban a baloldal hagyományosan Izrael-párti volt, bár a hatnapos háború óta megjelent a baloldali Izrael-ellenesség, amely elítélte a cionizmust, és Izraelt a globális imperializmus és kapitalizmus élharcosaként bírálta. Ez a szemlélet mára meghatározóvá vált a baloldalon – írja Tikhomirova, és felidézi, hogy a rasszizmus elleni tüntetéseken egyre több az Izrael-ellenes és a palesztin felszabadítást támogató megnyilvánulás. Az imperializmus elleni küzdelem élharcosai valahogy mindig Izraelnél lyukadnak ki, és valahogy sosem jut eszükbe megemlíteni a szerintük szabadságharcos palesztin mozgalmak által elkövetett gyilkosságokat és erőszakot – jegyzi meg a szerző. Bár a baloldali antiimperialisták elhatárolódnak az antiszemitizmustól, Tikhomirova azokkal ért egyet, akik szerint a mai Izrael-ellenes szólamok a klasszikus antiszemita sztereotípiák újracsomagolt változatai.
Ez a szemlélet rendkívül káros – állítja Tikhomirova. Egyrészt azt találja benne hátrányosnak, hogy elriasztja azokat a szimpatizánsokat, akik a baloldallal együtt küzdenének a rasszizmus és a bevándorlóellenes előítéletek ellen, csakhogy az izraeli–palesztin kérdéssel kapcsolatban árnyaltabb véleményen vannak. Ám ennél is súlyosabb problémának látja, hogy az Izrael-ellenes retorika lehetőséget teremt a jobboldal számára, hogy koalícióra lépjen a cionista szervezetekkel, és azt állítsa, hogy ő védheti meg a zsidókat a bevándorlóktól és az antiszemitákkal kokettáló baloldaltól.
Tikhomirova nincsen egyedül a véleményével. Hasonló aggodalmának adott hangot Mirna Funk írónő is, aki úgy fogalmazott, hogy a liberális egyetemesség elvével szakító woke baloldal az antiszemitizmus szekerét tolja. Funk megemlítette, hogy a Black Lives Matter mozgalom többször nyíltan antiszemita megnyilvánulásokra ragadtatta magát. Ennek okát mindenekelőtt abban jelöli meg, hogy a nemi kérdésekben a bináris megkülönböztetéseket elutasító woke baloldal a világot rendkívül leegyszerűsítően áldozatokra és bűnösökre osztja, és ebben a felosztásban Izrael az elnyomó gyarmatosítók, a zsidók pedig a privilegizált fehérek csoportjába kerülnek.