„Sokkal jobban aggaszt a gondolkozásra való képességünk jelenbeli visszaesése, mint a gondolkozásra képes gépek esetleges jövőbeli felemelkedése” – kommentálja Derek Thompson publicista a mesterséges intelligencia elterjedésével kapcsolatos aggodalmakat.

Néhány éve sorra jelennek meg a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazásának káros mellékhatásaira figyelmeztető elemzések. Sokan attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia veszélybe sodorja a munkahelyeket és feleslegessé teszi a munkaerőt, ami az egyenlőtlenség növekedéséhez vezet és aláássa az emberi civilizációt, de legalábbis a demokráciát, hacsak át nem alakítjuk az újraelosztást, például alapjövedelem bevezetésével.

Mások nem a munkát, hanem szellemi képességeinket féltik az MI-től. Ők arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia használatával leszokunk a gondolkozásról: az írásbeliségtől visszatérünk a szóbeliség korába, kognitív képességeink visszafejlődnek, és a racionális érvelésre való képesség hanyatlásával végső soron a demokrácia is odavész.

Thompson szerint a helyzet ennél is súlyosabb. Az elhülyülés ugyanis már a mesterséges intelligencia térnyerése előtt megkezdődött. Thompson statisztikákat sorol, amelyekből kiviláglik, hogy a fiatalok között egyre több a funkcionális analfabéta. Az alapvető szövegértési és fogalmazási képességek évek óta hanyatlanak. Hovatovább már az egyetemisták sem birkóznak meg a bonyolultabb írott szövegekkel, ami nem is csoda, hiszen a többségük nem olvas könyveket.

A gondolkozási képesség leépülése önmagában is aggasztó – jegyzi meg Thompson. Ám a mesterséges intelligencia terjedésének fényében még riasztóbb, hiszen az algoritmusok leginkább éppen a valódi tudást nem igénylő, monoton munkákat veszik el majd az embertől. Ahelyett, hogy a veszély kognitív képességeink fejlesztésére ösztönözne, inkább önként lobotómiát követünk el magunkon, hogy aztán még védtelenebbek legyünk az MI-vel szemben – figyelmeztet Thompson.