„Az írásbeliség válságának valódi oka az, hogy túl sokat olvasunk” – kommentálja Kit Wilson publicista a New Statesmanben az írásbeliség hanyatlásával kapcsolatos aggodalmakat.

Mint arról a Metazin is beszámolt, sokan tartanak attól, hogy az internet terjedésének hatására egyre kevesebbet olvasunk, aminek hatására leszokunk a gondolkozásról. Az írásbeliségtől visszatérünk a szóbeliség korába, kognitív képességeink visszafejlődnek, és a racionális érvelésre való képesség hanyatlásával végső soron a demokrácia is odavész. Mások hozzáteszik, hogy a szóbeliség az átgondolatlan, impulzív reakcióknak kedvez, ellentétben az érvekre hagyatkozó, megfontoltabb és rendszerezettebb írásbeli reakciókkal.

Lehet, hogy kevesebb könyvet és újságot olvasunk, viszont összességében mégis több szót fogyasztunk – véli Wilson. Blogot és e-maileket olvasunk, rádiót és podcastot hallgatunk, és a videók többségében is beszélgetésekre figyelünk (Wilson egy másik cikkében statisztikákra hivatkozva megjegyzi, hogy ébren töltött időnk harmadát szövegek értelmezésével töltjük.) A világgal való kapcsolatunkban egyre inkább a nyelv játssza a közvetítő szerepet. Márpedig a logocentrikus gondolkozás természete szerint absztrakt, racionális fogalmakba szuszakolja a világot, és ezzel leegyszerűsíti és elszegényíti a tapasztalatot. Ez pedig eleve elzárja az embert a transzcendentálistól és a misztikustól, mint arra filozófusok sora rámutatott Nietzschétől, Bergsontól, William Jamestől és Husserltől Wittgensteinen és Heideggeren keresztül Merleau-Ponty-ig (hogy a keleti filozófiai iskolákat ne is említsük). Sőt, teszi hozzá Wilson, a nyelvi megismeréshez szokott ember a természet esztétikumát és az egyéb, nem verbális szépségeket sem tudja a maguk teljességében megtapasztalni.

A megoldás persze egyszerű lenne. Le kell tenni a mobiltelefont és a számítógépet, vagy legalábbis korlátozni a kell használatát, és máris kevesebb a verbális inger. Ezzel a javallattal minden bizonnyal azok is egyetértenek, akik nem a logocentrikus gondolkozást, hanem az újkeletű szóbeliséget tartják a nagyobb veszélynek. Hogy aztán ki fogadja meg receptjüket, az már nehezebb kérdés.