„A fegyverkezés a demokrácia, a jólét és a béke legnagyobb ellensége, hiszen a bizonytalanságot, az erőszakot és az autoritarizmust erősíti” – írja a Tageszeitungban Ilija Trojanow publicista.
2024-ben közel 10 százalékkal nőttek a globális katonai kiadások, Európában ennél is magasabb, 19 százalékos volt a növekedés. A NATO-tagállamok katonai költségvetése az elmúlt tíz év alatt 70 százalékkal lett magasabb, ami elsősorban az Ukrajna elleni orosz támadásnak köszönhető. Európában egyre nagyobb a félelem a háborútól, amit csak erősít az Egyesült Államok védelmező szerepébe vetett hit megingása. Általános nézet, hogy Európának több évtizedes lemaradást kellene behoznia a fegyveres erők és a hadiipar fejlesztésében ahhoz, hogy képessé váljon saját biztonságát garantálni. Persze még akkor is kétséges volna, hogy Európa békéhez szokott polgárai hajlandók lennének-e fegyvert fogni háborús helyzetben, hiszen még békeidőben is csak kevesen jelentkeznek katonának.
Ráadásul a fegyverkezés nemcsak biztonságpolitikai, hanem gazdasági szempontból is fontos tényezővé vált Európában. Az EU több tagállama és különösen a stagnáló Németország a védelmi kiadások növelésétől és a fegyvergyártás felpörgetésétől reméli a gazdasági növekedés beindítását.
Trojanow minden szempontból elhibázottnak tartja a fegyverkezést. A katonai kiadások elvonják a költségvetési erőforrásokat az oktatástól, az egészégügytől és egyéb fontos területektől. Arról nem is szólva, hogy Európa felfegyverzése leginkább az amerikai fegyvergyártókat gazdagítja: az elmúlt öt évben az európai fegyverbeszerzésre fordított összegek 65 százaléka amerikai megrendelésre ment el, és az EU további jelentős vásárlásokat ígért Trump elnöknek, cserébe a büntetővámok csökkentéséért. Németországban is csak a kiadások 50 százaléka jut belföldi beszállítókhoz. De Trojanow szerint abban sem lenne köszönet, ha Európa fegyverexportőrré válna. Németország már így is éppen elég fegyvert adott el diktátoroknak, nem utolsó sorban olyan országoknak is, amelyekből fegyveres konfliktus esetén újabb menekülthullám indulhat Európa felé.
A fegyverkezés társadalmi szempontból is rendkívül kártékony – folytatja Trojanow. A félelem és a fenyegetettség érzése a radikális politikusoknak kedvez, erősíti a társadalmi megosztottságot, ellehetetleníti a párbeszédet és a kompromisszumot. Trojanow aggasztónak tartja, hogy a fegyverkezés ellenzőit hovatovább lumpenpacifistának és oroszpártinak nevezik. Attól tart, hogy a „gondolkozás militarizálódik”, ami szöges ellentétben áll a demokrácia szellemével, olyannyira, hogy lassan már lehetetlen lesz kétségbe vonni a fegyverkezés szükségességét.