„Trump megkezdte az európai nacionalisták erősítését célzó mesterterv megvalósítását” – olvassuk James Angelos és Joshua Berlinger elemzését a Politico magazinban.

A Trump-kormány december elején közzétett új nemzetbiztonsági stratégiája Európát civilizációs értelemben hanyatló kontinensnek ítéli, amelynek szövetségesi értéke felettébb kétséges. Ezt sok elemző úgy érti, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban nem lesz hajlandó feltétlenül garantálni Európa katonai védelmét és biztonságát. Liberális elemzők egyúttal azt is vélelemezik, hogy Trump nemcsak magára hagyja Európát, de egyúttal nyomást gyakorol annak érdekében, hogy az Európai Unió ne tudjon fellépni saját érdekei védelmében az amerikai nagyvállalatokkal, mindenekelőtt az internetes óriáscégekkel szemben. 

Angelos és Berlinger úgy látja, hogy az amerikai kormány azért támogatja az EU-szkeptikus patrióta jobboldalt, mert reméli, hogy az irányzat pártjainak hatalomra jutása tovább gyengíti majd az Európai Uniót. Mint arra mások is rámutatnak, a Trump-kormány illiberális internacionálét épít, hogy gazdasági, politikai, illetve ideológiai támogatásban részesítse az autoriter és a radikális jobboldali pártokat. Mindenekelőtt az egyre népszerűbb, hatalomra jutása esetén Németország EU-tagságáról népszavazást ígérő AfD-vel fűzte szorosra a kapcsolatát (az AfD még a Venezuela elleni amerikai támadás előtt üdvözölte a „szuverenista és békepárti” Trump politikáját). Egyes elemzők szerint a cél rezsimváltások kierőszakolása és  az EU szétverése.

Nette Nöstlinger és Victor Goury-Laffont szintén a Politico hasábjain arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai radikális jobboldal korántsem sorakozik fel egységesen Trump mögött. Az AfD-vel amúgy sem rokonszenvező francia szuverenista-patrióta Nemzeti Tömörülés nem akar Trump szövetségese lenni, ami nem meglepő, hiszen felmérések szerint a franciák négyötöde agresszívnak és rasszistának tartja az amerikai elnököt, akivel még a Nemzeti Tömörülés szavazóinak nagyobb része sem rokonszenvezik.

David Broder a baloldali Nationben mindehhez azt teszi hozzá, hogy valójában az európai patrióta jobboldal sem akarja felszámolni az Európai Uniót. Bár egyes pletykák szerint az amerikai kormány szívesen kiszakítaná Ausztriát, Olaszországot, Lengyelországot és Magyarországot az Unióból, még az ideológiai tekintetben Trump MAGA-mozgalmához legközelebb álló jobboldali pártok is csak megreformálni akarják az EU-t. Igaz, ellenzik a további központosítást, viszont megerősítenék az Unió külső határait, és közös európai hadsereget állítanának fel.

Ugyanakkor Brodert is aggasztja, hogy az EU-központ meggyengült, attól tart ugyanis, hogy egy gyenge vezetésű Európai Unióra Washington könnyebben rákényszerítheti az akaratát. A Council of Foreign Relations decemberben közzétett elemzése azt mutatja ki azonban, hogy az Unióban sosem működött kormányhoz hasonló hatáskörű központ. Az amerikai külpolitikai elemző intézet rámutat, hogy a stratégai döntéseket mindig a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács hozta meg.