„A vagyonadó egy bőkezűbb, nagyobb elosztást lehetővé tevő társadalom lehetőségével kecsegtet. A valóságban azonban ezzel éppen ellentétes hatást vált ki. Vagyonelkobzással nem lehet jólétet teremteni” – olvassuk Jeff Evans publicista és politikai tanácsadó tollából a mérsékelt baloldali Hill magazinban.

Az írás apropója Warren demokratapárti szenátor vagyonadó-javaslata, amelynek célja a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése. Kutatások szerint negyven éve a leggazdagabb 0.1 százalék vagyona az amerikai összvagyon 7 százalékát tette ki, ma viszont már 20 százalékra rúg, miközben a 90 százaléknyi kevésbé tehetős részesedése az összvagyonból 35 százalékról 25-re csökkent. Warren javaslata (amely a szenátor 2021-es hasonló törvényjavaslatára épül) a leggazdagabb 0,15 százalékot érintené. Az adó 50 millió dollár (15 milliárd forint) felett az összvagyon 2 százalékát tenné ki évente, az egymilliárd dollár (313 milliárd forint) feletti résznek pedig 3 százalékát kellene befizetni az adóhivatalnak. A szenátor számításai szerint az új rendszer tíz év alatt összesen 6 ezer milliárd dollárnyi adóbevétel-többletet generálna (más számítások szerint ennek legfeljebb felét). Warren mindenesetre azt ígéri, hogy a befolyó összegekből mindenkinek alanyi jogon járó egészségügyi ellátást, ingyenes első diplomát és GYES-t lehetne bevezetni. A Demokrata Párt balszárnyához tartozó Bernie Sanders hasonló bevétellel számoló vagyonadó-tervezete csak az egymilliárd dollárnál magasabb vagyont adóztatná, azt viszont évi 5 százalékos kulccsal. Kalifornia állam demokrata párti vezetése helyi vagyonadó bevezetését fontolgatja.

A vagyonadó ötlete a baloldalon azért is került ismét elő, mert a gazdagok alig fizetnek adót bevételeik után. Thomas Piketty már évekkel ezelőtt rámutatott, hogy a gazdagok vagyonának adómentessége miatt nő az egyenlőtlenség. Ray D. Madoff friss bestsellerében statisztikákkal mutatja be, hogy a bevételeiket nem munkabérként, hanem tőkejövedelemként (tőzsdei nyereség, osztalék, vállalati ajándékozás) szerző amerikai milliárdosok az elvben progresszív adórendszer ellenére alig fizetnek adót és járulékot. Az amerikaiak 60 százaléka által támogatott vagyonadó bevezetése ezen változtatna.

Evans szerint a vagyonadó hívei figyelmen kívül hagyják, hogy a tőke megadóztatása a befektetések lassulásával járna, így a növekedés és az adóbevételek is alacsonyabbak lesznek. Evans hozzáteszi, hogy az adó bevezetésekor a vagyonosok tömegesen kezdenék külföldre menekíteni tőkéjüket, ami szintén súlyos nemzetgazdasági károkkal járna (optimistább becslések szerint a tőkekivonás nem lenne drámai mértékű). Nem véletlen, hogy a vagyonadót sok helyen, például Franciaországban el is bukott a tervezet a Parlamentben, megvalósítása annyira visszavetette volna a beruházásokat. Arról nem szólva, hogy a vagyonadó beszedése rendkívül költséges lenne, és a kutatás-fejlesztést is fékezné.