Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Google-ra várva

2009. március 14.

Az internet népszerűségének növekedésével egyre csökken a nyomtatott napilapok forgalma. A reklámbevételek és az előfizetési díjak kiesését az online kiadások forgalomnövekedése nem tudja ellensúlyozni. Csak a Google segíthet.

Az internet népszerűségének növekedésével egyre csökken a nyomtatott napilapok forgalma. A reklámbevételek és az előfizetési díjak kiesését az online kiadások forgalomnövekedése nem tudja ellensúlyozni. Csak a Google segíthet.

„Tele a padlás a sajtó megmentésére vonatkozó ötletekkel. A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a Google és a hozzá hasonló portálok fizetnének a listázott tartalomért” – írja Peter Osnos médiaguru a Daily Beast webmagazinban.

A Metazin is beszámolt az egyre súlyosabb anyagi gondokkal küszködő napilapok megmentésére vonatkozó javaslatokról, az állami támogatástól kezdve a non-profit újságíráson át a személyre szabott lapok ötletéig.

A Google többéves pereskedés után tavaly ősszel beadta a derekát, és beleegyezett, hogy 125 millió dollárt fizessen a kiadókat és szerzőket tömörítő nonprofit szervezetnek a Google Book projektben digitalizált könyvekért. A megállapodás után a Google-nak lehetősége lesz rá, hogy a szerzői jogi védettséget élvező kötetek teljes szövegét – külön felhasználói díj ellenében – hozzáférhetővé tegye.

Osnos már az akkori megegyezés kapcsán felvetette, hogy hasonló megállapodásra lenne szükség a napilapokkal is. „A Google a kiadókkal kötött megegyezéssel elismerte, hogy az információért fizetni kell. Ennek kapcsán rögtön felvetődik a kérdés, hogy az újságok és a hírlapok miért nem kérnek pénzt a Google-tól és a többi keresőportáltól. Már csak azért is, mert a Google az általuk előállított tartalmaknak köszönheti hirdetési bevételei jelentős részét.”

A tizennyolcezer újságot tömörítő World Association of Newspapers az EU-nál tett panaszt azért, mert a Google News nem fizet az újságok szerzői jog által védett híreinek listázásáért. Az AFP francia hírügynökség nemcsak panaszt tett, hanem már pert is indított (a kétéves pereskedést végül közös megállapodás zárta le). Az AP hírügynökségnek pereskedés nélkül is sikerült megegyeznie a Google-lal. A Moreover.commal viszont nem jutott dűlőre az AP, ezért beperelte szerzői jogainak megsértéséért. Végül mindkét esetben az a megállapodás jött létre, hogy a Google News anyagi ellenszolgáltatásért listázza a hírügynökségek híreinek rövid kivonatát és kicsinyített képeit.

A jelek szerint a Google is elismeri, hogy kötelessége – és persze érdeke – az újságok és a hírportálok támogatása. Eric Schmidt, a cég vezérigazgatója tavaly ősszel kijelentette, hogy a Google-nak erkölcsi kötelessége a minőségi tartalmat szolgáltató oldalak kisegítése. Osnos szerint a megoldás kézenfekvő: fizetnie kell a listázott hírekért és tartalmakért.

Chris Snyder még Osnosnál is radikálisabb megoldást javasol. A legjobb az lenne, ha a Google felvásárolná a csőd szélére jutott napilapokat.

Erre azonban nem sok remény van. Schmidt elismerte ugyan, hogy lenne rá pénz, de kizárta, hogy a Google tulajdont szerezzen újságokban, mondván, hogy ez nem oldaná meg a nyomtatott sajtó piacképességével kapcsolatos strukturális problémákat.