„Az elmúlt évszázadban a hatékonyság és a termelékenység növelését szolgáló új technológiák eredményeként sem lett több a szabadidő. Sőt, az új technológiák gyakran új elvárásokat és normákat teremtenek, a magasabb elvárások kielégítéséhez viszont több munkára van szükség” – írja a Walrus magazinban Elizabeth Renieris techguru és emberi jogi aktivista.
A hatékonyság növelését lehetővé tevő technológiai újításoktól már az iparosítás kora óta azt várják, hogy elvégzik az emberi munka egy részét. Az optimisták szerint ezáltal nekünk több szabadidőnk és nagyobb szabadságunk lesz, mások viszont, mások mellett már Marx is, forradalomhoz és civilizációs válsághoz vezető növekvő munkanélküliséget és egyenlőtlenséget jósolt a gépesítés kapcsán.
Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy maga az alapvetés is téves. A fejlett országokban nem csökken a munkával eltöltött idő, sem pedig a foglalkoztatás, ám egyes feltételezések szerint a digitalizáció esetében nem így lesz, mivel az új technológia hosszú távon majd kevesebb új munkahelyet teremt, mint amennyit fölöslegessé tesz.
A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése kapcsán mindenesetre ismét előkerült a régi nóta. Egyes jóslatok szerint az átlagos dolgozó hatékonysága nyolc éven belül 140 százalékkal nőket, ami globális szinten évi 56 trillió dollárnyi plusz növekedést eredményezhet. Ennek eredményeként most már tényleg beköszönthet a kényelem, a jólét és a szabadidő kora.
Renieris szerint ez azonban igencsak kétséges. Felidézi, hogy a modern háztartási gépek elterjedésével párhuzamosan még több időt töltünk takarítással és rendrakással. A modern készülékek hatására ugyanis az elvárások is átalakultak, és a korábbinál nagyobb rend és tisztaság vált a normává. A számítógép és a mobiltelefon esetében sem volt ez másként: az olcsó technológiának hála már otthonról is dolgozunk. Ráadásul a nagy fejlődés nem okvetlen jelent nagyobb termelékenységet és hatékonyságot. A szekuláris munkakultuszban égő társadalmakban a technológia által feleslegessé tett munkaerő (közte a diplomások) egy része mondvacsinált állásokban végez teljességgel fölösleges munkát. Renieris attól tart, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásának elterjedésével tovább romlik majd a munkaerőpiaci helyzet, még inkább elburjánzik majd a bürokrácia, és vele a lélekölő, haszontalan és rosszul fizetett állások aránya. Mint arra a Globális Innovációs Index elemzése is rámutat, a technológiai fejlődés gyümölcsei egyenlőtlenül oszlanak meg. Az új technológiai érdemben csak az eleve jómódú elit tagjainak életét teszi még kényelmesebbé és nekik tesz lehetővé nagyobb szabadidőt. Hogy aztán ők élnek-e vele, az más kérdés. Statisztikák szerint ugyanis hiába a lehetőség, a magas fizetésű, vezető beosztásban dolgozó diplomások többet dolgoznak, mint a beosztottaik.