Az apokalipszis vigécei

2024. január 28.
Az apokalipszis vigécei

A fejlett országokon egyre inkább eluralkodik a kílamafélelem. A világ végével kapcsolatos aggodalmakat a tudósok szentesítik, a politikusok pedig meglovagolják. Abban azért még reménykedhetünk, hogy a mostani apokaliptikus jóslatok sem bizonyulnak helytállóbbnak, mint a korábbi eszkatalógiák.

A világvégevárók azt a végzetes hibát követik el, hogy az emberiség ellen fogadnak” – írja Fraser Myers a Spiked magazinban az egyre-másra megjelenő világvége-jóslatok kapcsán.

Mint arról a Metazin is beszámolt, a klímaváltozással kapcsolatos félelmek egyre erősebbek a fejlett világban. Bár a többségnek valójában fogalma sincs arról, mivel tehetne a legtöbbet a felmelegedés megállítása érdekében, a fiatalok körében beteges méreteket ölt a klímapánik és a jövővel kapcsolatos általános kilátástalanság és pesszimizmus. Akárcsak az apokaliptikus félelem más formái, a klímaváltozással kapcsolatos pánik is a radikális és antidemokratikus politikának kedvez: ha a Föld túlélése a tét, akkor nem szabad demokratikus pepecseléssel vesztegetni az időt, és a felmelegedés megfékezéséhez minden eszköz megengedett. A politikusok persze nemcsak passzív haszonélvezői a hisztériának, hanem egyúttal maguk is szítják a félelmeket. Bár a globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmak párthovatartozástól függetlenül erősek, a klímaváltozás megfékezését egyre inkább a baloldal tűzi a zászlajára, és használja a jobboldallal szemben, amely viszont a migráció veszedelmeit hangoztatja.

Akárhogyan is, a politikusok csak meglovagolják a hisztériát, amelyet nem ők, hanem tudósok szentesítenek – véli Myers. Ám abból, hogy tudósok is kongatják a vészharangot, még nem következik, hogy valóban a küszöbön áll a világvége. Myers számos apokaliptikus jóslatot idéz fel az elmúlt évtizedekből, amelyek nem váltak valóra. A globális felmelegedés csak a nyolcvanas évek óta kísért, előtte a Föld kihűlése miatt aggódtak a tudósok. Még korábban a termőtalaj eróziójától és a népességnövekedés által okozott globális éhínségtől várták – egyebek között Nobel-díjas tudósok is – az emberiség kipusztulását. Mások a hetvenes években azt jósolták, hogy tíz éven belül gázálarcban fogunk járni a légszennyezettség miatt. A brit kormány 1982-ben nukleáris holokauszttal kapcsolatos környezeti válságot vízionált, a Pentagon nemkülönben.

Myers szerint nem egyszerűen eltúlzottak a félelmek, hanem fontos tényeket hagynak teljességgel figyelmen kívül. Például azt, hogy az elmúlt évszázad során jelentősen csökkent a szélsőséges időjárás és a természeti katasztrófák okozta halálesetek száma. (Hozzátehetjük, hogy ráadásul ma is sokkal többen vesznek oda a hideg miatt, mint ahányan a meleg miatt.) A tudomány és a technológia fejlődésének (és a szegénység csökkenésének) köszönhetően a természeti katasztrófák gazdasági kára is közel húsz százalékkal csökkent az elmúlt harminc évben. Az emberiség ugyanis sokkal jobban képes alkalmazkodni, mint amennyire a küszöbön álló végítéletet hirdetők hiszik – véli Myers, aki töretlenül bízik benne, hogy a vészmadarak ismét tévednek. Sajnos azonban akárhányszor kiáltanak is tévesen farkast, elég, ha egyszer lesz igazuk.