„Ha valaki Kaliforniában megnyom egy gombot, Európa megbénul. A kontinensnek digitális szuverenitásra van szüksége” – írja Philipp Bovermann, a Süddeutsche Zeitung publicistája.

Mióta Donald Trump másodszor is elnök lett, heves viták robbantak ki a transzatlanti szövetségen belül. Washington ukrajnai béketerve és a Trump által indított kereskedelmi háború kapcsán sokan már Amerika és Európa történelmi szövetségének felbomlásáról, vagy legalábbis a kapcsolat elhidegüléséről beszélnek, Európa vezetői pedig erősítenék a kontinens katonai, stratégiai és gazdasági szuverenitását.

Bovermann arra hívja fel a figyelmet, hogy a stratégiai szuverenitáshoz Európának digitális téren is önállóbbá kell válnia. Jelenleg ugyanis a kontinens e téren egyszerűen az Egyesült Államoktól függ. A fontos szoftverek, a népszerű internetes keresők és a közösségi oldalak zöme amerikai. Ez önmagában is probléma, hiszen az amerikai techcégek hatalmas nyereségre tesznek szert Európában, elszívják az adóbevételeket és ellehetetlenítik a hirdetésipart és a hirdetésekből élő médiát.

Ráadásul az online szolgáltatásokat és az internetet uraló amerikai big tech cégek központi szervereken tárolják a felhasználók személyes adatait. Ezeket korábban minden további nélkül készségesen átadták az amerikai titkosszolgálatoknak. Az európai internetes szuverenitás gondolata már egy évtizede felmerült, miután a Snowden-botrány rávilágított, hogy Washington európai vezetőket és mezei felhasználókat is megfigyelt.

Az amerikai internetóriások a nyomásgyakorlás eszközévé váltak. Trump, Vance alelnök és Elon Musk kánonban fenyegeti vámokkal az EU-t, Brüsszel pedig válaszul olyan tartalomszűrési és adatvédelmi szabályozást akar bevezetni, amely hátrányosan érintené az Európában dollármilliárdos nyereséget termelő amerikai internetes cégeket (ezek ráadásul most pont most lazítottak tovább a tartalommoderálási elveiken, és tették így még gazdaságosabbá működésüket). Korábban Elon Musk azzal is fenyegetőzött, hogy leállítja az Ukrajnában internetszoltáltatást lehetővé tévő biztosító Starlink szolgáltatást, amennyiben Kijev nem ad hozzáférést ásványkincseihez az Egyesült Államoknak. (Erről azóta meg is kötötték a megállapodást, igaz, az ukránok az eredetnél kedvezőbb feltételeket alkudtak ki maguknak.)

Másokhoz hasonlóan Bovermann is úgy véli, hogy a fentiek miatt az amerikai digitális infrastruktúrától való függés egyre súlyosabb kockázat Európa számára. Egyre többen ismerik fel, hogy a kontinens kiszolgáltatottságának csökkentéséhez önálló európai közösségi oldalakra, tartalomszolgáltatókra és internetes keresőkre lenne szükség. Bovermann úgy véli, hogy ha lenne politikai akarat, viszonylag könnyen létre lehetne hozni az európai internetes platformokat. A német közszolgálati adók honlapjain például már most is megvan szinte minden olyan funkció, amelyekkel kiválthatók lennének az amerikai internetóriások. Bovermann szerint a technikai háttér adott tehát ahhoz, hogy Európa a saját digitális lábára álljon.