„Szalagcímek tucatja adta hírül, hogy a Z-generáció, annak is különösen férfi tagjai körében vallási reneszánsz zajlik, rácáfolva az általánosan elfogadott tézisre, miszerint a fiatalok elfordulnak az intézményes vallástól” – ismerteti a washingtoni The Hill napilapban a fiatalok vallásosságát vizsgáló kutatásának eredményeit Melissa Deckman politológus.

Az elmúlt hónapokban több olyan kutatás is napvilágot látott, amely arra a következtetésre jutott, hogy megfordulni látszik a korábbi évtizedek szekularizációs trendje, mivel a fejlett országokban egyre több a vallásos fiatal.

Deckman saját felmérése csak részben igazolja a fenti tételeket. A kutatás elismeri, hogy a fiatal férfiak körében stagnál a vallástól elfordulók aránya. Érdemi növekedésről azonban az ő esetükben sincsen szó, így trendfordulóról sem lehet beszélni – írja Deckman. Ráadásul a fiatal nők viszont egyre inkább kiábrándulnak a vallásból: 2013 óta 29 százalékról 40-re nőtt az olyan fiatal nők aránya, akik nem tartják magukat vallásosnak. A nemenként eltérő trendeket Deckman azzal magyarázza, hogy a Z-generációs nők jóval liberálisabbak, mint férfi kortársaik. A nők társadalmi státuszának javulását sok fiatal férfi veszteségként éli meg: az egyenjogúság és a feminizmus áldozatának tekinti magát, és a tradicionális nemi szerepekre épülő konzervatív vallásos világkép megerősíti ebben a meggyőződésében.

A vallásosság hanyatlásának számos káros mellékhatása van – jegyzi meg Deckman. Az aktív felekezeti részvétel a közösségi lét elemi formája. Mint más kutatások is rávilágítanak, a fiatalok elmagányosodása részben annak a következménye, hogy elfordulnak az intézményes vallástól. Deckman megemlíti, hogy az egyházak a civil társadalom legfontosabb pillérei, és mint ilyenek, segítenek a politikai és a társadalmi megosztottság csökkentésében. Most azonban még ennek sem látszik a nyoma. Más kutatásohoz hasonlóan Deckman felmérése is arra a következtetésre jut, hogy a mai fiatalok körében a vallásosság nem a mérséklettel jár együtt, hanem éppen ellenkezőleg, a szélsőséges politikai nézetekkel. A fiatal férfiak körében egyértelmű összefüggés mutatható ki a keményvonalas tradicionalista nézetek és a vallásosság között. A vallásosság így egyre inkább átpolitizálódik, és ahelyett, hogy mérsékelné az ideológiai különbségeket, még fokozza is őket – vonja le a következtetést Deckman.

Frank Nicolai a német Humanistischer Pressedienstben a Münsteri Egyetem globális vallásszociológiai kutatását ismerteti. A felmérés szintén rácáfol az elvilágiasodás megtorpanásának tételére. A kutatás szerint nemcsak a hagyományosan vallásos fejlett országokban (az Egyesült Államokban, Lengyelországban, Japánban és Dél-Koreában), hanem egyre inkább a szegényebb országokban, így Törökországban, Iránban és több észak-afrikai államban is csökken a magukat vallásosnak tartók aránya. A tanulmány arra is kitér, hogy nem pusztán az intézményes vallástól fordulnak el az emberek, hanem identitásuk szempontjából is egyre kevésbé tartják fontosnak a hitet és a vallásos kultúrát.