„A társadalomtudomány úgy vált az egyik legnagyobb hatalommal bíró társadalmi erővé, hogy nem mutatott fel semmilyen intellektuális eredményt” – olvassuk a konzervatív National Association of Scholars tudósszervezet által kiadott Academic Questions folyóiratban Liah Greenfeld orosz származású izraeli-amerikai szociológus esszéjét.

Mint arról a Metazin is beszámolt, a Trump-kormányzat egészpályás letámadást indított a legtekintélyesebb egyetemek ellen. A kormány azzal fenyegetőzik, hogy megvonja támogatást az olyan felsőoktatási intézményektől, amelyek intézményi szinten támogatják a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás (DEI) programját vagy túl nagy teret engednek a radikális Izrael-ellenes csoportoknak.

Greenfeld helyesnek tartja az irányt, csak a léptékkel elégedetlen. Greenfeld szerint az amerikai egyetemek átpolitizáltsága nemcsak kisiklás. Mint korábbi szaktudományos munkáiban kifejtette, az amerikai egyetemek társadalomtudományi programjai kezdettől fogva politikai és társadalmi célokat szolgáltak. Legalábbis Greenfeld szerint az amerikai társadalomtudományokat a társadalmi státuszát átmenteni szándékozó régi, dzsentri elit hozta létre, éspedig pontosan abból a célból. Greenfeld lényegében a baloldali Michel Foucault tudásszociológiai elméletét alkalmazva azt állítja, hogy a természettudományok mintájára létrehozott társadalomtudományi intézményrendszer révén a régi elit a neki kedves ideológiai normákat akarta érvényre juttatni. A saját szakzsargont, módszertant és intézményrendszert kiépítő politikatudomány, közgazdaságtan és szociológia valójában ugyanazt a célt szolgálta, mint korábban a vallási intézmények: a gazdasági sikertől és a politikai legitimitástól, sőt a szigorú természettudományos racionalitástól független normatív nézeteket volt hivatva érvényre juttatni. Egyszerűbben fogalmazva a baloldali értékeket volt hivatva tudományos ténnyé átcímkézni. Greenfeld hozzáteszi, hogy az ideológiai szempontokat kiszolgáló társadalomtudomány intézményesülése egyúttal jól fizető állásokat teremtett az elit számára. Az eredmény: az egyenlőség és méltányosság nevében a faji logikát alkalmazó pozitív diszkrimináció, a nyugati liberális demokrácia értékeit megkérdőjelező, újabban nyíltan antiszemita egyetemi miliő.

Mivel eleve nem az értéksemleges tudományosság szolgálatára hozták létre, az amerikai társadalomtudományi képzést nem is lehet érdemben megreformálni – véli Greenfeld. Esszéje végén ezért azt javasolja, hogy a szigorú tudományosságot képviselő természettudományos és jogi képzések tegyék magukat függetlenné a társadalomtudományoktól. Hozzáteszi, hogy a humanista értékek, a szabad társadalom és a demokrácia szempontjából fontos humántudományokat – így a történelem és a kultúra oktatását – szintén el kellene választani a Greenfeld szerint kártékony társadalomtudományoktól.