„A tét Európa digitális szuverenitása. Az, hogy az EU képes-e az amerikai techóriásokat a helyi szabályok betartására kényszeríteni, és ha igen, milyen áron. Az ügy az európai demokrácia és a szociális kohézió sorsát is meghatározza” – kommentálja Svenja Bergt a berlini Tageszeitungban büntetést, amelyet az Európai Bizottság az Elon Musk tulajdonában álló X közösségi oldalra szabott ki december elején.

A mindössze 120 millió eurós összeg aligha dönti romba a világ leggazdagabb emberét és a tavaly 2,6 milliárd dollár profitot termelő X-et. Bergt szerint az Európai Bizottság visszafogott volt: csak amiatt büntetett, hogy átláthatatlan a hirdetési adattár és hogy a kutatók számára nem hozzáférhetőek az X adatai. Legalábbis egyelőre nem a közösségi oldalon elhelyezett jogsértő tartalmakat szankcionálta, már csak azért sem, mert ezek kiszűrése jelentős költségekkel járna.

Az eset jelentősége mindenesetre jóval túlmutat az egyszerű szabályszegés szankcionálásán – jegyzi meg Bergt. A német publicista emlékeztet rá, hogy Washington már korábban is határozottan védelmébe vette az EU-val szemben az amerikai internetóriások érdekeit. Most sem történt másként. Rubio külügyminiszter az amerikai nép elleni támadásnak minősítette a büntetést, hozzátéve, hogy az amerikai kormány fel fog lépni a szerinte a szólásszabadságot korlátozó szabályok ellen. Washington egyúttal európai cégekkel szembeni szankciókat helyezett kilátásba, majd december végén öt uniós politikust kitiltott az Egyesült Államokból. Musk maga pedig az EU feloszlatását szorgalmazta, és  felfüggesztette a Bizottság hirdetéseit az X-en.

A reakciók is azt mutatják, hogy a tét óriási – írja Bergt. Az eset ugyanis arra világít rá, hogy digitális szolgáltatások terén az Európai Unió rendkívüli mértékben ki van szolgáltatva az Egyesült Államoknak, pontosabban az amerikai kormánnyal egyre inkább szimbiózisban működő high-tech nagyvállalatoknak. Európa digitális szuverenitásának megteremtéséhez az EU tagállamainak összefogására lenne szükség – javasolja Bergt. Egyrészt keményen fel kellene lépni az uniós szabályokat megsértő amerikai cégek ellen, másrészt pedig tagállami együttműködéssel kellene létrehozni szolgáltatókat és gondoskodni kellene arról, hogy az európai felhasználók adatait európai szervereken tárolják. Ha ez nem történik meg, az Európai Unió egyre inkább ki lesz szolgáltatva Washingtonnak.  

A digitális szuverenitás kivívása azonban nem lesz egyszerű. Szakértők szerint ugyanis Európa máris behozhatatlan lemaradásban van mind a mesterséges intelligencia, mind a felhőszolgáltatások terén. Márpedig ha az EU másként értelmezi a szólásszabadságot, mint az USA, önálló digitális infrastruktúrája pedig nincs, akkor aligha lesz képes megvédeni magát az amerikai nyomásgyakorlástól.