„Merz kancellár néhány éven belül hazaküldené a Németországban tartózkodó szírek nyolcvan százalékát. Van erre esély?” – kérdezik kétkedve a Die Zeit újságírói, Christoph Heinemann és Anastasia Tikhomirova.
Az elmúlt két évben a bevándorlásellenes AfD megerősödése miatt a mérsékelt pártok egymásra licitálva ígérnek szigorúbb fellépést a migrációval szemben. Merz kancellár a szíriai elnökkel folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy az 1,3 milliónyi németországi szír 80 százalékának három éven belül vissza kellene térnie hazájába, hogy segíthessen Szíria újjáépítésében.
Baloldali bírálói szerint Merz elképzelése az AfD nagy port kavaró remigrációs tervét ültetné át a gyakorlatba. Heinemann és Tikhomirova szerint már a felvetés is rendkívül ellentmondásos. Még ha nem számoljuk is a már állampolgárságot szerzett negyedmillió szírt, akkor is hét-nyolcszázezer ember távozására lenne szükség Merz javaslatának megvalósításához, amely első körben az önkéntes visszatelepülést szorgalmazza, de arra az esetre, ha ez nem lenne elég, kilátásba helyezi a kitoloncolásokat is.
A 2025 óta működő önkéntes visszatelepülési programra (amelyet ezer euróval támogat a német kormány) mindössze hétezren jelentkeztek eddig. Mivel Szíriában jelenleg iszlamista kormány van hatalmon, aligha tekinthető biztonságos országnak, ahová szívesen mennének vissza az emberek. Nem beszélve arról, hogy a kisebbségek tagjai, például a kurdok egyáltalán nem lennének biztonságban – jegyzik meg a Die Zeit szerzői.
És az sem biztos, hogy Németország jól járna Merz terveinek megvalósításával. Heinemann és Tikhomirova a foglalkoztatási statisztikákat idézi, amelyek szerint a németországi szírek 47 százalékának bejelentett munkahelye van, tehát szükség van a munkájukra, és adót fizetnek (a legalább tíz éve menekültnek elismertek között 60 százalék a foglalkoztatottak aránya).
Dennis Pohl a Tagesspiegelben teljesen irreálisnak tartja Merz terveit. Önként a többség aligha fog távozni. A kitoloncolás pedig rendkívül idő- és költségigényes procedúra. Mivel a kormány nem akar mindenkit kitoloncolni, el kell döntenie, hogy kik azok a kevésbé integrálódott egyének, akiknek távozniuk kell. És azt is meg kell vizsgálni, hogy hazatoloncolásukkal nem kerül-e esetleg veszélybe az életük. Mint Daniel Thym jogász professzor megjegyzi a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, a kitoloncolás elleni bírósági perekben a bíróság ítélete 14 hónap alatt szokott megszületni, de olykor ennél is sokkal több időre van szükség. Ha egyszerre kellene többszázezer ügyet tárgyalni, akkor nyilván még hosszabb lenne az eljárás. És mindez még csak a jogi folyamat, ezt követné egy újabb nehézkes és költséges procedúra, a fizikai kitoloncolás .