„A puszta védekezés azt sugallja, mintha a liberalizmus egyáltalán nem lenne hibás abban, hogy visszaszorulóban van. Sokkal nagyobb sikerrel kecsegtetne az önvizsgálat és az önkorrekció” – írja a Persuasionben Marlène Laruelle eszmetörténész.

Laruelle a liberalizmus válságának három értelmezését különbözteti meg. Az első jó és biztonságot nyújtó intézményekkel azonosítja a liberalizmust, és hanyatlását populista támadások, a moszkvai aknamunka és az illiberális dezinformáció számlájára írja. Laruelle szerint azonban aki csak az ellenséges erők ármányára képes mutogatni, az nem tudja megvédeni a demokráciát.

A második értelmezés már közelebb áll Laruelle-hez. A Metazinban is szó volt már Ezra Klein és Derek Thompson Bőség című könyvéről és Cass Sunstein jogászprofesszor Liberalizmus: a szabadság védelmében című monográfiájáról, amelyekben a szerzők úgy látták, hogy a liberalizmus nem volt elég eredményes a jólét növelésében. Eredetileg persze nem is ezt tekintette fő céljának, amikor pedig mégis cselekedni akart volna e téren, elveszett, vagy legalábbis időt vesztett a túlszabályozás útvesztőjében. Laruelle úgy véli azonban, hogy ez az önkritika nem a liberalizmus megújításával, csupán szociáldemokrata korrekciójával kecsegtethet.

Ezért ő a harmadik megközelítést választja, és a Metazinban ez is szóba került a közelmúltban. Becca Rothfeld filozófus ajánlatáról van szó, amely abban foglalható össze, hogy a liberalizmus ne korlátozza érdeklődését azokra az intézményekre, amelyek megvédik az állampolgárt a hatalmi visszaélésektől, és ne is pusztán nagyobb jólétet ajánljon neki politikai támogatása fejében, hanem jobb életet. Ehhez azt kell meghatározni, mit tud tenni a liberalizmus azért, hogy az ember boldogabb legyen. Vagyis nem elég, amit eddig ajánlott: a nagyobb szabadság, az akadálytalanabb mobilitás. Laruelle arra figyelmeztet, hogy ezek az értékek a jólképzett felsőosztályok igényeire vannak szabva. A köznapi embernek állandóságra, biztonságra van szüksége. Hogy azonban a liberalizmus miképp képes áthidalni a két ajánlat közti távolságot, arra Laruelle-nek már nincs receptje.

Mark Leonard brit politológus a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítványok égisze alatt működő Ideas Letter honlapon nem a liberalizmus hanyatlásával magyarázza a populizmus előretörését, hanem a politikai és társadalmi elitek népszerűségvesztésével.  Azt pedig arra vezeti vissza, hogy a pártok kivonultak a civil társadalomból, és messze a lakosság feje fölött intézik az országok ügyeit. Ezt az űrt töltik ki a jobboldal és a baloldali populisták. Leonard szerint az a kérdés, hogy akiknek ez nem tetszik, maguk képesek-e kitölteni azt a bizonyos űrt.