„Nem maradt más, mint a szakítás az Egyesült Államokkal?” – tette fel a nyugati geopolitikai elemzőket leginkább foglalkoztató kérdést a Die Zeit közel három tucat ismert szakértőnek és véleményvezérnek.

Az Egyesült Államok és Európa viszonya Trump második elnöki ciklusában meglehetősen viharossá vált. A kereskedelmi háború hullámai még le sem csillapodtak, amikor Trump bejelentette igényét Grönlandra, és többször is megjegyezte, hogy akár katonai úton is érvényt szerez akaratának, igaz, végül a katonai megoldást kizárta. Egy friss felmérés szerint az európaiak mindössze 16 százaléka tekinti szövetségesnek az Egyesült Államokat. Az EU és a tagállamok vezetői hirtelen Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában keresnek új partnereket, azt remélve, hogy ezzel csökkenteni tudják Amerikával szembeni kiszolgáltatottságukat. Miközben egyes elemzők már a NATO szétesésétől tartanak, Európa fegyverkezni kezdett.

A Die Zeit által megkérdezett elemzők egy része Amerikát egyre inkább autoriter patrimoniális rendszernek, sőt fasizálódó államnak tartja, (Timothy Snyder történész egyenesen totalitárius fordulatról beszél) és ezért Európától az Egyesült Államokkal való szakítást várja.

A realistábbak szerint azonban erre kevés esély van. Francis Fukuyama óva inti Európát a moralizáló politikától. Az amerikai filozófus szerint Európának van elég baja, és csak veszítene rajta, ha eltávolodna Washingtontól. Hasonló véleménynek ad hangot Yascha Mounk is. Arra figyelmeztet, hogy Európa saját magát sem tudná megvédeni, nemhogy Ukrajnát Oroszországgal szemben. És egyáltalán, ki lehetne Európa új szövetségese, ha Trumpot túl autoriternek tartják? Talán Kína, India vagy Oroszország? – kérdezi Mounk.

Ha most nem is, hosszabb távon Európa azért mégis függetlenedhet az Egyesült Államoktól – véli Lisa Herzog filozófus és Herfried Münkler politológus. Szerintük Európa érdeke azt kívánja, hogy fenntartsa a stratégiai szövetséget, és egyben erősítse a kontinens stratégiai szuverenitását. Ehhez – jegyzi meg két jogász professzor, Christoph Möllers és Ulrich Haltern – az Európai Uniónak sokkal központosítottabbá kell válnia. Gabriel Zucman és Esther Duflo közgazdászok ehhez azt teszik hozzá, hogy a nagyobb uniós összhang nélkül az EU nem tud hatékonyan ellenállni az amerikai nagyvállalatok érdekeinek védelmében egyre nyíltabban szankciókat kilátásba helyező Trump-kormányzattal.