Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Az állam látható keze

2009. április 13.

A gazdasági válság kirobbanása óta sokan temették már a kapitalizmust. Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász szerint nem új gazdasági rendszerre van szükség, csupán fel kell ismerni, hogy a szabad piac működéséhez aktív államra van szükség.

Munkaközvetítőből a sztriptízbárba

2009. április 9.

A brit munkaügyi központok nem utasíthatják vissza a legális erotikus szolgáltatások álláshirdetéseit. A kormány kemény fellépést ígér a prostitúció ellen, de az erotikus programként hirdetett szexuális szolgáltatásokkal nem tud mit kezdeni.

Nyomtatott online újságok

2009. április 9.

A túlélésért küzdő nyomtatott lapok előszeretettel állítják szembe tartalmas önmagukat a gyors és felszínes online kiadásokkal. A német médiaguru szerint azonban a digitális évezredben nem a megjelenés formátumától függ a színvonal.

A sajtó tettestárs a válságban

2009. április 9.

A gazdasági újságírók nem látták, hogy baj van, és amit láttak belőle, azt sem írták meg. Nem véletlen, hogy ekkorára duzzadt a válság.

A pápa veszélyes igazsága

2009. április 9.

XVI. Benedek afrikai újtán úgy nyilatkozott, hogy az óvszer nem véd a HIV-fertőzés ellen. A kijelentés óriási felháborodást váltott ki. Egy amerikai kutatóorvos szerint a katolikus egyházfőnek részben igaza van, de kijelentésének üzenete ettől még veszélyes.

Sok a hűhó a melegházasságért?

2009. április 8.

A melegek sokkal kevesebb ellenállásba ütköznének Amerikában, ha külföldi mintára nem az egyneműek házasságáért harcolnának, hanem beérnék a bejegyzett élettársi kapcsolattal.

Hidegháború takaréklángon

2009. április 7.

Amerika új elnöke kerülje a fölösleges súrlódásokat Oroszországgal, és keresse a pragmatikus együttműködés lehetőségét – javasolja a veterán politikus. Medvegyev orosz elnök szintén azt kéri Washingtontól, hogy szakítson a múlttal.

Közszolgák úri dolga

2009. április 6.

A gazdasági válság kirobbanása óta a közvélemény felháborodottan fogadja, ha a bankárok milliós jutalmakat vesznek fel. A politikusok sem adják alább, miközben az állami vállalatok vezetői is csillagászati fizetéseket tesznek zsebre.

Legalizációval a drogkartellek ellen?

2009. április 5.

A latin-amerikai drogkartellek lassan az egész térség stabilitását veszélyeztetik. Az Egyesült Államok pénzzel és fegyverekkel támogatja a kábítószer-elleni harcot. Latin-amerikai politikusok szerint célszerűbb lenne legalizálni a könnyűdrogokat.

Online szent háború

2009. április 4.

Szaúd-Arábiában a Korán tanulmányozói teológiai párbeszédbe bocsátkoznak az iszlamista weboldalak látogatóival, hogy kijózanítsák őket terroristabarát kábulatukból. Más arab országok is a kezdeményezés csodájára járnak.

Két elnöknő nem elég

2009. április 2.

A latin-amerikai kormányok elvben mind céljuknak tekintik, hogy növeljék a nők szerepét a politikában. Vannak is sikerek, de egyelőre szinte kizárólag a kötelező női kvótáknak köszönhetően.

Amerika, a feltörekvő piac

2009. április 1.

Elemzők azzal riogatják az amerikaiakat, hogy az ország helyzete a kilencvenes évek Japánjához hasonlít. A Valutaalap korábbi vezető szakértője szerint a helyzet ennél is súlyosabb, mert az Egyesült Államokat a fejlődő piacokra jellemző válság sújtja.

Európa a potyautas szerepében

2009. április 1.

Az európai államok egy része hevesen ellenzi a költségvetés terhére folytatott amerikai típusú gazdaságélénkítést. Közben viszont ingyen élvezi azoknak az áldozatoknak a hasznát, amelyeket Amerika hoz a válság oltárán.

Tetszett volna forradalmat csinálni

2009. március 30.

Spanyolország politikai korrupció terén kezdi utolérni Olaszországot. A hasonlóság a közös múlttal magyarázható: a fasizmus bukása után mindkét országban elitváltás nélkül zajlott le a rendszerváltozás.

Az üres szavak ereje

2009. március 30.

Aligha remélhető, hogy a G20-ak londoni csúcstalálkozójának résztvevői egységes álláspontra jussanak a globális válság megfékezésével kapcsolatban. A brit publicista szerint már az is valami, ha szimbolikus értékű nyilatkozat születik.

Cion bölcseinek újabb jegyzőkönyvei

2009. március 29.

A gazdasági válságban újra előkerültek a régi antiszemita összeesküvés-elméletek. Mi magyarázza, hogy még azokban a távol-keleti országokban is terjednek, ahol zsidók gyakorlatilag nem is élnek?

Hozzászólás a Cion bölcseinek újabb jegyzőkönyvei című szemléhez

2009. március 29.

Tisztelt Szerkesztők!

A Cion bölcseinek újabb jegyzőkönyvei című cikk a következőt írja: az „amerikai Rágalmazásellenes Liga február közepén publikált felmérése szerint ugyanis az európaiak harmada a zsidóságot okolja a gazdasági válságért, és tízből négy európai véli úgy, hogy a zsidók túl nagy befolyással bírnak az üzleti világban, illetve a nemzetközi pénzpiacokon”.

A cikk által is hivatkozott fölmérés nem teszi lehetővé ennyire határozott következtetés levonását. Ott ugyanis egészen pontosan az szerepel a kérdésekre adható válaszlehetőségként, hogy „probably true"/"probably not true”. Magyarán: bármelyik válasz szerint meg van a lehetősége annak, hogy a kérdésben foglaltak mégis igazak legyenek, vagy mégse legyenek igazak.

Valójában azonban a kérdések olyan logikai szerkezetben vannak megfogalmazva, amelyeket sok ember nem érzékel. A gond a „túl” szócskával van. A kérdés ugyanis arról szól, vajon valakit etikailag, vagy politikailag indoktrináltak-e, hogy erre a kérdésre a politikailag egyedül helyes válasz a „biztosan nem igaz” (mely opció viszont nem szerepel a lehetséges válaszok között). Igen, a válasz mindig ez kell, hogy legyen, bármekkora legyen is az adott paraméter tényleges értéke  – beleértve a 100 százalékot is, vagyis azt a fiktív helyzetet, amelyben minden befolyás „a zsidók kezében van”. Az olyan nyelvi finomságoktól, hogy mit fejez ki „a zsidók” és a „zsidók” formulák közötti különbségtétel, most tekintsünk el, jóllehet sok ember nem tesz különbséget a „túl nagy a zsidók hatalma az üzleti világban” és a „túl nagy hatalma van zsidóknak az üzleti világban” állítások között.

Politikailag válaszolni egy kérdésre annyit tesz, hogy a jövő lehetőségeit mérlegelve döntést javasolunk egy problémát illetően. Ebben a politikai értelemben tehát a túlbefolyást igenlő válasz úgy értelmeztetik, mintha az illető azt állítaná, hogy kívánatos – akár közvetlen eszközökkel is – a zsidók, mint zsidók befolyását csökkenteni az üzleti világban, vagy másutt.

Az azonban nem derül ki a kérdésből, hogy arra a kérdezők politikai választ várnak. Ha viszont nem politikai értelemben, tehát nem elvként, hanem elméletként tekintünk a megítélendő állításra, akkor nem zárható ki, hogy a „túl” értelmezhető, akár antiszemita felhang nélkül is. A tudománynak ugyanis az egyik alapja a szabad elméletalkotás. Ez mindaddig így van, amíg az elmélet nem tart igényt arra, hogy belőle egyértelmű cselekvési elveket vezessenek le.

De vajon miért baj az, hogy nem egyértelmű a közvéleménykutatásbeli föladat politikai vonatkozása? Azért, mert, ha valakibe akár beleverik is, hogy egy kérdésre mit kell válaszolni, ettől még nem fogja érteni, hogy miért kell úgy tennie (tenni fog, nem cselekedni), s lelke mélyén maradhat akár antiszemita is. (Megjegyzendő, véleményem szerint erről a problémáról szólt a pár évvel ezelőtt Németországban Martin Walser nézeteiről folytatott vita is).

A fölméréssel szemben támasztható apróbb kételyekről, azaz arról, hogy telefonos fölmérésről van szó, annak minden hibájával együtt; illetve arról, hogy a fölmérés nem jelöli, mely esetekben jelentős a változás statisztikailag, ezúttal ne essék szó.

Üdvözlettel
Halmos Károly

Vért és verítéket!

2009. március 29.

Az amerikai elnökök gyakran kérik áldozatvállalásra a polgárokat, népszerűségük mégsem sínyli meg a népszerűtlen intézkedéseket. Közvélemény-kutatók szerint a recept egyszerű: hitelesség és őszinteség.

Áldott legyen a hírlap

2009. március 28.

A válság már a legnagyobb amerikai napilapokat is bezárással fenyegeti. Egyre-másra születnek viszont a napilapok megmentését célzó javaslatok. Egy tekintélyes amerikai médiaguru szerint az lenne a megoldás, ha a lapok felekezetté alakulnának.

Kínai kommunisták válságelőnye

2009. március 27.

Sokan azt jósolják, hogy Kínában veszélybe kerül a kommunista vezetés hatalma, ha a válság hatására nő a munkanélküliség. A Kínában élő elemző szerint azonban épp ellenkezőleg: a korábban széthúzó pártvezetés a válság hatására zárja a sorait.