A biológusprofesszor szerint a koronavírus-járvány egyik tanulsága az, hogy a tudományos kutatásra szánt pénzzel nem szabad fukarkodni.

A globális internetes vállalatok már korábban is állami funkciókat vindikáltak maguknak. A koronajárvány még tovább erősítheti társadalmi szerepüket. A válság arra is rávilágított, hogy ha a szükség és saját érdekük úgy kívánja, a szólásszabadságot is hajlandók korlátozni, holott korábban ettől mereven elzárkóztak.

Egy-egy átmeneti jelenségről csak később derül ki, hogy korszakváltást okozott vagy legalábbis jelzett. Egyre több tekintélyes szakértő látja ilyennek a koronavírus-járványt is, csak éppen abban nem értenek egyet, hogy Kína világhatalmi pozíciójának gyengülését vagy éppen erősödését hozza el.

Bár még nem látni a koronavírus-alagút végén a fényt, az elemzők máris azon tanakodnak, milyen lesz az élet a járvány után. Azt mindenki biztosra veszi, hogy sok minden meg fog változni. Az optimistábbak szerint lesz, ami az előnyére.

Sokan gondolják, hogy a járvány szükségképp az idegenellenességet és az előítéleteket erősíti. Az amerikai történész szerint ez tévedés. A múltbeli pusztító járványok csak kisebb része szított indulatokat. Ráadásul leginkább nem a kisebbség, hanem az elit ellen fordult a dühös nép. Sokszor pedig az összetartást erősítette a járvány.

A francia elemző úgy látja, hogy a koronavírus-járvány visszahelyezte jogaiba a társadalmat és az államot. A Franciaországban különben sem túl népszerű neoliberalizmus alapelve, amely szerint az egyén az első, szerinte döntő vereséget szenvedett az elmúlt napokban.

A szigorú karantén segíthet a koronavírus terjedésének lassításában, bár a társadalmak nagy részének megfertőzése elkerülhetetlen. A járvány elnyújtása is életet menthet, hiszen kevésbé lesz túlterhelt az egészségügyi rendszer. Sajnos azonban a karanténnak is lesznek áldozatai.

Giorgio Agamben olasz filozófus a hatalom természetes diktatórikus törekvését látja megnyilvánulni abban, hogy a kormány rendkívüli állapotot jelentett be a vírusválság miatt. Nem kevésbé kritikus kollégái közül egyesek alaptalannak tartják a vádat, a hatalomról alkotott felfogását pedig leegyszerűsítőnek és túlhaladottnak minősítik.

Zuhanó repülőgépen nincsenek ateisták, víruspánik idején pedig nemigen találkozni a libertárius minimális állam híveivel. A koronavírus még Donald Trumpból is előcsalogatta a gondoskodó állam melletti érveket.

Bár a koronavírusról még mindig keveset tudunk, a kommentariátus teszi a dolgát, és megpróbálja felmérni a koronavírus hosszútávú társadalmi és politikai hatásait. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a víruspánik hatására visszaszorulhat a globális szabad kereskedelem.

Két frissen megjelent könyv is a közgazdászok túlhatalmával magyarázza az amerikai társadalom bajainak legalábbis jelentős részét. A könyvismertetés szerzője azt szeretné, ha a közgazdászok a kaptafánál maradnának, és kivonulnának a döntéshozatalból.

Bár több egyéni szabadsággal és nagyobb gazdasági teljesítménnyel jár, a több generációs nagycsaládokat kiszorító kétszülős családmodell egyre súlyosabb válságba kerül Amerikában. Az ismert publicista szerint a nomád törzsi együttélés feltámasztása segíthet úrrá lenni a család válságából fakadó szociális problémákon.

Macron elnök intézkedéseket jelentett be „az iszlamista szeparatizmus” visszaszorítása érdekében. A kritikus elemző elégtelennek tartja, hogy az elnök a külföldi befolyás korlátozására szorítkozik. A bajok forrása szerinte Franciaországban keresendő.

A kulturális kisajátítás haladó szellemű logikája szerint minden kultúra egy-egy adott etnikai közösség kizárólagos tulajdona, mások nem használhatják. Ha mégis megkísérlik, az kulturális gyarmatosítás. De mi lesz így a multikulturális sokszínűség elvével?

A német politológus szerint a demokrácia válságának és a társadalom szétszakadásának megfékezéséhez mindenekelőtt a demokratikus rend legfontosabb intézményeinek, a pártoknak kell megváltozniuk. Ehhez pedig világos vízió szükségeltetne.

Amikor már azt hittük volna, hogy végleg ellaposodik a kultúrharc, ismét fellángolt a pornográfia körüli politikai vita. Jobboldali politikusok és értelmiségiek a radikális feministákkal egyetértésben keresztesháborút hirdetnek a pornográfia ellen. Csakhogy az emberek többségével és a de facto közmorállal is szembemennek.

Évek óta fekszik az olasz parlament előtt egy törvényjavaslat, amelynek értelmében az állampolgársággal nem rendelkező gyerekek néhány évi olaszországi iskolai képzés után állampolgárságot kapnának. A szociológus szerint külföldi állampolgárt csak felnőttkorban szabad honosítani, és csak egyéni vizsgálat alapján.

Egyre többen hibáztatják a kínai pártvezetést a koronavírus-járvány kapcsán. Egyes elemzők szerint a botrány megingatja a pártvezetés tekintélyét. Mások viszont, éppen ellenkezőleg, attól tartanak, hogy a párt még szigorúbb cenzúrát fog alkalmazni hatalmának védelmében.

Az elmúlt fél évszázadban a polgári jogok kerültek az amerikai jogrend központjába, és ezzel a jogok ellentétbe kerültek a szabadsággal, átírva az alkotmányt – állítja a konzervatív szerző. Liberális bírálója nem tudja követni ezt a logikát.

Egyre-másra jelennek meg a különböző magyarázatok és elképzelések arról, hogy miért népszerűek manapság az összeesküvés-elméletek. Az amerikai szerző elismeri, hogy mindben van igazság, ám az egyik legfőbb oknak azt tartja, hogy valóban elszaporodtak az összeesküvések.