A tavalyi közgazdasági Nobel-emlékdíj egyik kitüntetettje fenntartja, de egyben finomítja is azt a tételét, hogy a nemzetgazdaságok felvirágzásához olyan intézményekre van szükség, amelyek garantálják a jogbiztonságot.

Huszonnégy évvel a szeptember 11-i terrortámadások után az Egyesült Államok háborút indított a terrorizmus ellen. Az eredmény: a Közel-Keleten a korábbinál is erősebb iszlám fundamentalista radikalizmus. Van olyan elemző, aki már egyenesen Oszama bin Laden posztumusz győzelméről beszél.

A magát progresszívnak nevező baloldal manapság a gyarmati elnyomás és a faji felsőbbrendűség megtestesítőjének tekinti a Nyugatot. A jobboldal viszont a keresztény civilizációt érti rajta. Egy friss eszmetörténeti elemzés arra világít rá, hogy a „Nyugat” kifejezés mindig is aktuálpolitikai célokat szolgált.

Előző szemlénk szerzője a mai progresszív elit számlájára írta a jobboldali populizmus sikerét. Kollégája a másik oldalról vizsgálja a jelenséget: az új jobboldali populizmus olyan értékeket hangoztat, amelyeknek van táboruk a lakosság körében, nincs viszont képviseletük a hagyományos pártokban.

A veterán amerikai liberális filozófus szerint a progresszív liberálisok illúziókat kergetnek, és olyan irreális politikai célokat fogalmaznak meg, amelyek elriasztják az emberek többségét. Többre jutnának, ha visszatérnének a liberalizmus eredeti, minimalista céljaihoz.

Nemcsak az adófizetők pénzét költő kormányok, hanem a saját vagyonukat osztogató jótékony filantrópok is egyre inkább megválogatják, hogy milyen kutatási projekteket támogatnak. Csakhogy minél óvatosabbak, annál kevésbé van esély igazán újszerű felfedezésekre.

A brit gazdasági szakíró hisztérikusnak minősíti azokat a szerzőket, akik szerint az egyre öregedő európai társadalmakra óhatatlanul súlyos válság vár. Az öregedés tényét persze nem tagadja, de arra figyelmeztet, hogy a társadalmak gazdagodása más tényezőktől is függ.

Az elöregedés nem csupán politikai, társadalmi és gazdasági kihívások elé állítja Európát. Az idős választók egyre növekvő tömege miatt nincs esély a jóléti kiadások csökkentésére, ez pedig nemcsak a fiatalok elégedetlenségét növeli, de Európa geopolitikai ambícióit is aláássa.

Az ikonoklaszta konzervatív kultúrszociológus indokoltnak tartja a kritikai társadalomtudományok ellen indított amerikai kormányzati támadást. Sőt, még Trumpnál is messzebb menne, és teljesen felszámolná a szerinte hatalmi célokat szolgáló átideologizált társadalomtudományokat.

A liberális demokrácia válságjelenségei közé tartozik, hogy háromféle, korábban szélsőségesnek számító irányzat is jelentős befolyásra tett szert a nyugati világban. A szerző közös vonásuknak tartja a múltba fordulást és az irracionális hajlamot.

Az Egyesült Államok egyre nagyobb előszeretettel vet be kereskedelmi fegyvereket politikai és gazdasági nyomásgyakorlás céljából. Rövid távon ezzel talán előnyre tehet szert, hosszú távon azonban a hegemóniáját kockáztatja. Kína máris átvette a stratégiai kereskedelem módszerét, és Európa is ébredezik a kiszolgáltatottság szendergéséből.

A mesterséges intelligencia az elmúlt évek sztárbefektetése. A részvények szárnyalnak, egyre több a startup, és dől a pénz a szektorba. Csakhogy az MI egyelőre nem váltotta be a reményeket: nem vezetett jelentős termelékenységnövekedéshez.

Húsz évi szocialista kormányzás után Bolíviában két konzervatív jelölt maradt versenyben az elnökválasztás első fordulója után. Elemzők szerint a fordulat azt jelzi, hogy a latin-amerikai újkori szocialista kísérleteknek befellegzett.

Francis Fukuyama arra figyelmezteti a liberálisokat, hogy súlyos hibát követnek el, ha elvetik az emberi természet fogalmát és a társadalmi hagyományokhoz hasonlóan a biológiai különbségeket is el akarják törölni az egyéni szabadság és autonómia nevében.

Sosem volt olyan könnyű párt találni, mint manapság. Ám hiába a szabados társadalmi normák, hiába a népszerű a közösségi társkeresők, a fiatalok között egyre több a szingli. A fiatal nők és férfiak talán sosem voltak olyan bizalmatlanok egymás iránt, mint korukban. Elemzők az internetet okolják.

Moszkvai szakírók úgy látják, hogy Ukrajnában Oroszország a létbiztonságáért harcol, ezért nem engedhet háborús céljaiból. Az alaszkai csúcstalálkozó előtt megjelent utolsó elemzések nem látnak esélyt gyors megegyezésre Ukrajna ügyében, de szerzőik remélik, hogy Trump elnök ellen tud állni az európaiak és az ukránok nyomásának.

A péntekre tervezett Trump-Putyin csúcstalálkozó kapcsán ismét elkerültek a történelmi párhuzamok. Az ukrán területek átadásával járó tervezett megállapodást egyesek a müncheni egyezményhez, mások a jaltai konferenciához hasonlítják. De abban egyetértés van, hogy ennél többre nem sok az esély.

A közkeletű narratívák tragédiának, sőt világvégének ábrázolják a civilizációk és a birodalmak hanyatlását. Csakhogy a ránk maradt emlékeket jórészt a birodalmi elit propagandistái írták. A legtöbb embernek egészen más lehetett a köznapi tapasztalata: ők sokszor még jól is jártak az összeomlással.

Izrael gázai céljai irreálisak voltak, és ha makacsul kitart mellettük, elkerülhetetlen a stratégiai kudarc. A gázai háborút ráadásul a zsidó diaszpóra is megsínyli, mert a nyugati világban Izrael elszigetelődésével párhuzamosan erősödik az antiszemitizmus.

A multikulturális brit baloldal hagyományosan a szövetségesének tekinti a muszlimokat. Csakhogy a muszlimok társadalmi kérdések dolgában igencsak konzervatívok és elutasítják a woke eszméket. A baloldal Izrael-ellenességgel hidalná át az ideológiai szakadékot.