Történelmi közhely, hogy a forradalmak gyakran vezetnek zsarnoksághoz és terrorhoz. Az amerikai eszmetörténész szerint kivált egy olyan korban érdemes emlékeztetni magunkat erre, amikor a radikális jobb- és baloldal egyre inkább koloncnak tekinti a mérsékletet és a kompromisszumokat.

Amerikai techguruk szorosabb együttműködést szorgalmaznak a kormány és a technológiai szektor között, mondván, hogy így lehetne a nép szolgálatába állítani az innovációt, megerősíteni a nemzeti összetartozást és érvényesíteni Amerika érdekeit. Igen ám, de vajon a plebejus jobboldal hogyan fogadja a techoligarchák befolyásának erősödését?

Vezető konzervatív értelmiégiek egész sora fordul a vallás felé, mert úgy látja, hogy a klasszikus liberalizmus értékeire nem épülhet erős, összetartó közösség. Az új-zélandi elemző szerint viszont ma sincs jobb a klasszikus liberalizmusnál.

Tavaly novemberben a nyugati jobboldali politikusok örömmel nyugtázták, hogy Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. Azt remélték, hogy Trump lökést adhat a nacionalista és a konzervatív pártoknak. Egyelőre inkább a baloldal profitál Trump elnökségéből.

A Trump-kormány offenzívát indított több vezető egyetem ellen. A baloldali liberális író szerint az egyetemek maguknak keresték a bajt: még az előtt kellett volna fellépniük a szólásszabadság, az egyetemi autonómia és az oktatás szabadsága védelmében, amikor a progresszív baloldal leigázta őket.

A népességcsökkenést tömeges bevándorlással kezelni nemcsak azért kétélű fegyver, mert óhatatlanul beilleszkedési nehézségekre és konfliktusokra vezet. Ez a terápia – legalábbis az amerikai professzor sejtése szerint – még súlyosbítja is a demográfiai hanyatlást.

A Donald Trump által elindított vámháború nemcsak a közgazdászokat osztja meg, hanem a politikai elemzőket is. Van, aki attól tart, hogy a vámháború fegyveres konfliktusba torkollhat. Mások szerint alaptalan a félelem, Trump eddig sem háborúzni akart, hanem kereskedni.

Az elmúlt másfél évszázad során a világ minden országában jelentősen nőtt a várható élettartam. Az optimista előrejelzések szerint hamarosan akár száz évet is meghaladhatja a születéskor várható életévek száma. Francis Fukuyama attól tart, hogy a további növekedés nem előnyös sem az egyén, sem a társadalom szempontjából.

Macron elnök sürgős javaslatokat vár minisztereitől arra nézve, hogy miként lehet megállítani az iszlamisták térnyerését. A főbb lapok nem vonják kétségbe a veszély súlyosságát, de akadnak bőven ellenvélemények is.

A liberális sztárszerzők szerint a baloldal azért van hanyatlóban, mert miden baj megoldását az államtól várja. Az állami szerepvállalás és szabályozás növelése azonban a jobboldal felé tereli a választókat, különösen a kétkezi munkásokat.

Kutatások szerint a legnagyobb elismertségű tudományos folyóiratokban is magas a nem megismételhető kutatások és a hibás adatelemzésen alapuló tanulmányok aránya. A tudományos élet rendszerszintű hibáinak súlyos közéleti és politikai mellékhatásai vannak.

Egy nemzetközi elemző csapat kijózanító tanulmányt tett közzé az ukrajnai béke esélyeiről. A kijevi Politikatudományi Intézet felkérésére készült tizenötoldalas elemzés arra a következtetésre jut, hogy igazságosnak tekinthető békére esély sincs.

Nem önellentmondás-e kötelezni valakit jogainak gyakorlására? A franca elemző szerint nem ez a helyes kérdés, hanem hogy mennyire legitim az olyan parlament, amelyet már csak a kisebbség választ meg. Ezért azt javasolja, tegyék kötelezővé a választáson való részvételt.

A mesterséges intelligencia felhasználása nemcsak a diákok, hanem a tanárok körében is súlyos kérdéseket vet fel. Hovatovább oda jutunk, hogy a ChatGPT által összeállított tananyagból a ChatGPT írja, majd értékeli a dolgozatokat. Közben egyre több diák olvasni sem tanul meg rendesen.

A fejlett világ számos országában, különösen az Egyesült Államokban hiába nagy a jólét, az emberek egyre többet dolgoznak. Egy friss könyv szerint a kapitalizmus szellemének és a New Age hippi-mentalitásának ötvözéséből táplálkozó munkaholizmus a kizsákmányolás eszközévé válhat.

Akár lesz orosz-ukrán béketárgyalás Isztambulban, akár nem, Nyugaton már a találkozó gondolata is megtermékenyítette az elemzők fantáziáját. A két ország képviselői három éve már közel jártak egyfajta magállapodáshoz, ám a tárgyalások megszakadtak, és a háború azóta is folyik. A korábbi kudarcnak fontos tanulságai vannak, amelyekből tanulva talán most esély lehet a békére.

Európa szélsőségesen ki van szolgáltatva az amerikai kormánnyal egyre inkább szimbiózisban működő amerikai big tech cégeknek. A kontinens stratégiai szuverenitásához nemcsak önálló hadsereg, de saját online platformok is kellenének.

A veterán olasz politológus elvárná a politikusoktól, hogy az igazság útját kövessék, ne a népszerűséget hajszolják. Kollégái a kézzelfogható tapasztalatokra hivatkozva úgy látják, hogy a mai professzionális politika nem képes ezt az utat követni.

A német alkotmányvédelmi hivatal a demokráciát veszélyeztető szélsőséges szervezetnek minősítette az a radikális jobboldali AfD-t. Baloldali és liberális publicisták is kétlik, hogy a megbélyegzés vagy a tiltással célt érhet. Sőt, inkább csak fokozza a választók kiábrándultságát és radikalizmusát.

A médiában nagy figyelmet kapnak azok a kutatások, amelyek a magány járványszerű terjedéséről számolnak be. A gondoskodó kormányok komolyan veszik a problémát és orvosolni akarják a bajt. Pedig lehet, hogy vaklárma az egész.