A francia gazdaság lecsúszása megállíthatatlannak látszik. A politikai ellentétek még az idei költségvetés megalkotását is megakadályozták, a hosszabb távú reformokra esély sincs. A legnagyobb veszély, hogy a lassú süllyedés megszokott állapottá válik.

A Trump-kormány szövetségesének tekinti az európai patrióta radikális jobboldali pártokat. Van, aki úgy véli, hogy a szuverenista nacionalisták hatalomra juttatásával Washington célja az EU szétverése. Mások szerint ez nem célja a radikális jobboldalnak sem, és a patrióták némelyike nem is kér Trump támogatásából.

Az Európai Unió érvényesíteni próbálja akaratát az európai digitális térben. Az Egyesült Államok viszont keményen fellép az amerikai online szolgáltatók védelmében. Az EU digitális szuverenitásra törekedne, ám egyelőre nem látszik, hogyan valósíthatná meg.

Nyugat-szerte egyre erősebbek a rendszerellenes radikális pártok. A német szerző szerint egyszerű az ok: az elmúlt évek botrányai bőségesen igazolták az elitről terjengő összeesküvés-elméleteket.

Végre átléphetünk az új évbe, és megélhetjük, hogyan válnak valóra a méltán népszerű bolgár jövőlátó asszony jóslatai – tudományos nevükön: előrejelzései. A Taki’s magazin szilveszteri szerkesztőségi írásából tallózunk.

Szinte mindenki egyetért abban, hogy az amerikai felsőoktatás válságban van. Sokan a megszorításokat teszik felelőssé, a piacpárti elemző szerint azonban ellenkezőleg: a túlzottan bőkezű állami támogatás okoz kárt, méghozzá nemcsak az egyetemeken, hanem az egész társadalomban.

Nyugat-Európában csökken az átlag körül kereső polgárok száma, és nő az alacsonyabb keresetűeké. Szociológusok ezzel magyarázzák, hogy nő a radikális jobboldali pártok támogatottsága.

Az intézményes vallás hanyatlóban, de a spiritualizmus iránti igény nem csökken. A protestáns teológus szerint a világ értelmét és magyarázatát a transzcendenciában kereső hagyományos vallásokat a fizikai világot szakralizáló és az embert istenítő pogány világnézetek váltják.

Sokaknak nagy fejtörést okoz, hogyan kezeljék az ünnepi családi és baráti találkozók során a politikai nézetkülönbségeket. Egy friss pszichológiai kutatás szerint nem feltétlenül kell kerülni az érzékeny témákat. Elég, ha saját szekértáborunkat nyitottabbnak hisszük, mint amilyen.

Európai elemzők lázasan latolgatják, mennyi igazság van az amerikai kormányzat látleletében, amely hanyatló kontinensnek írja le Európát. A vélemények élesen eltérnek, de azt általában elismerik, hogy Európának meg kell változnia, ha továbbra is biztonságot és jólétet kíván nyújtani lakóinak.

Sokan már az Ukrajna ellen indított támadás első heteiben biztosra vették, hogy Putyin hamarosan megbukik. Nem így történt, az orosz nép nem tűnik elégedetlennek a rendszerrel. Két Oroszország-szakértő a rendszer stabilitását nem a szovjet típusú központosítással, hanem a regionális vezetés gazdasági önállóságával magyarázza.

Az internetes nyilvánosság korában a régi elit elvesztette uralmát a közbeszéd fölött. A liberális filozófus szerint ahelyett, hogy korlátozással próbálná visszanyerni hegemóniáját, a liberális elitnek végre vitába kellene szállnia a populistákkal. Még az is lehet, hogy sikerrel járna.

A befolyásos körökben otthonosan mozgó orosz geopolitikai szakértő szerint a Trump-kormányzat világszemlélete közel áll ahhoz, ahogy az orosz vezetés gondolkodik a nemzetközi kapcsolatok jövőjéről. Arra számít, hogy ez békét eredményezhet Ukrajnában.

Konzervatív elemzők a józan ész, a pragmatizmus és a realista külpolitika foglalataként értelmezik az új amerikai nemzetbiztossági stratégiát. Liberális szerzők szerint Trump magára hagyja Európát, sőt, megpróbálja szétverni az Európai Uniót, miközben a kontinensre kényszerítené saját ideológiáját.

A szakértelem nem azonos a jövőbelátás képességével. De azért az mégiscsak meglepő, hogy a kellőképpen tájékozott laikusok sokszor nagyobb eséllyel tippelik meg a jövőt, mint az adott terület szakbarbárai.

A francia radikális baloldal rosszul viseli a közvélemény-kutatások eredményét. A legújabb kifogásolt kutatás azt mutatta ki, hogy a muzulmánok körében egyre több az iszlamista. Márpedig a muszlimok nagy többsége a radikális baloldalra szavaz.

Németország a védelmi ipar felfuttatásával nemcsak a biztonságot akarja erősíteni, de a gazdaságot is ösztönözné. A baloldali publicista minden szempontból kártékonynak tartja az ötletet, a gondolkozás militarizálódása pedig különösen aggasztja.

Virágzik a tudományos élet, egyre több szakcikk jelenik meg. Csakhogy a tudomány felhígulása súlyos következményekkel jár: a sok érdektelen tanulmány között elvész a valóban fontos és újszerű kutatás. Arról nem is beszélve, hogy mibe kerül mindez az adófizetőknek.

A Moszkvából külföldre kényszerült tényfeltáró portál kétszáz oldalas tanulmányban bizonygatja, hogy a mai orosz hatalmi struktúra egy új arisztokrácia tartós uralmára épül. A szintén emigráns újság szerzője viszont nem tekinti stabil arisztokráciának a rezsimet.

A fejlett országok fiataljai körében egyszerre hódít a konzervatív vallásosság és a valláspótlékként szolgáló progresszív ideológia. A spengleriánus amerikai druida teológus szerint a vallási reneszánsz a felvilágosodás racionális kultúráján alapuló civilizációnk alkonyának a jele.