Az ikonoklaszta konzervatív kultúrszociológus indokoltnak tartja a kritikai társadalomtudományok ellen indított amerikai kormányzati támadást. Sőt, még Trumpnál is messzebb menne, és teljesen felszámolná a szerinte hatalmi célokat szolgáló átideologizált társadalomtudományokat.

A liberális demokrácia válságjelenségei közé tartozik, hogy háromféle, korábban szélsőségesnek számító irányzat is jelentős befolyásra tett szert a nyugati világban. A szerző közös vonásuknak tartja a múltba fordulást és az irracionális hajlamot.

Az Egyesült Államok egyre nagyobb előszeretettel vet be kereskedelmi fegyvereket politikai és gazdasági nyomásgyakorlás céljából. Rövid távon ezzel talán előnyre tehet szert, hosszú távon azonban a hegemóniáját kockáztatja. Kína máris átvette a stratégiai kereskedelem módszerét, és Európa is ébredezik a kiszolgáltatottság szendergéséből.

A mesterséges intelligencia az elmúlt évek sztárbefektetése. A részvények szárnyalnak, egyre több a startup, és dől a pénz a szektorba. Csakhogy az MI egyelőre nem váltotta be a reményeket: nem vezetett jelentős termelékenységnövekedéshez.

Húsz évi szocialista kormányzás után Bolíviában két konzervatív jelölt maradt versenyben az elnökválasztás első fordulója után. Elemzők szerint a fordulat azt jelzi, hogy a latin-amerikai újkori szocialista kísérleteknek befellegzett.

Francis Fukuyama arra figyelmezteti a liberálisokat, hogy súlyos hibát követnek el, ha elvetik az emberi természet fogalmát és a társadalmi hagyományokhoz hasonlóan a biológiai különbségeket is el akarják törölni az egyéni szabadság és autonómia nevében.

Sosem volt olyan könnyű párt találni, mint manapság. Ám hiába a szabados társadalmi normák, hiába a népszerű a közösségi társkeresők, a fiatalok között egyre több a szingli. A fiatal nők és férfiak talán sosem voltak olyan bizalmatlanok egymás iránt, mint korukban. Elemzők az internetet okolják.

Moszkvai szakírók úgy látják, hogy Ukrajnában Oroszország a létbiztonságáért harcol, ezért nem engedhet háborús céljaiból. Az alaszkai csúcstalálkozó előtt megjelent utolsó elemzések nem látnak esélyt gyors megegyezésre Ukrajna ügyében, de szerzőik remélik, hogy Trump elnök ellen tud állni az európaiak és az ukránok nyomásának.

A péntekre tervezett Trump-Putyin csúcstalálkozó kapcsán ismét elkerültek a történelmi párhuzamok. Az ukrán területek átadásával járó tervezett megállapodást egyesek a müncheni egyezményhez, mások a jaltai konferenciához hasonlítják. De abban egyetértés van, hogy ennél többre nem sok az esély.

A közkeletű narratívák tragédiának, sőt világvégének ábrázolják a civilizációk és a birodalmak hanyatlását. Csakhogy a ránk maradt emlékeket jórészt a birodalmi elit propagandistái írták. A legtöbb embernek egészen más lehetett a köznapi tapasztalata: ők sokszor még jól is jártak az összeomlással.

Izrael gázai céljai irreálisak voltak, és ha makacsul kitart mellettük, elkerülhetetlen a stratégiai kudarc. A gázai háborút ráadásul a zsidó diaszpóra is megsínyli, mert a nyugati világban Izrael elszigetelődésével párhuzamosan erősödik az antiszemitizmus.

A multikulturális brit baloldal hagyományosan a szövetségesének tekinti a muszlimokat. Csakhogy a muszlimok társadalmi kérdések dolgában igencsak konzervatívok és elutasítják a woke eszméket. A baloldal Izrael-ellenességgel hidalná át az ideológiai szakadékot.

A fejlett országokban csökkent a nemek közötti gazdasági és társadalmi különbség. Közben azonban furcsamód nőtt a nők és a férfiak közötti ideológiai szakadék: a nők egyre liberálisabbá és baloldalibbá, a férfiak viszont konzervatívabbá váltak.

Oroszország persze európai is, továbbá ázsiai is, de az amerikai elemző szerint hatalmi kultúrájára és struktúrájára a közel-keleti társadalmakra jellemző patrimoniális jegyek a legjellemzőbbek. Csak rövid időszakokra közeledik a Nyugathoz, pedig ezek a periódusok bizonyultak a legtermékenyebbnek.

A szabályokon alapuló nemzetközi rend nem a feltörekvő nagyhatalmak és a szuverenista politika miatt került válságba, hanem saját természete miatt – állítják tekintélyes politológusok. A liberális világrend a saját sírját ásta meg a jog uralmának túlzott kiterjesztésével.

Az elmúlt időszakban több kutatás jutott arra a következtetésre, hogy megfordult a szekularizációs trend, és a fiatalok körében újra virágzik a vallásosság. A legfrissebb felmérések cáfolják a trendfordulót, és arra figyelmeztetnek, hogy az elvilágiasodásnak jelentős politikai és társadalmi mellékhatásai lehetnek.

A szocialista társadalomkutató szerint a nyugati demokrácia már-már halott. Saját uralkodó osztályának önzése végez vele. A liberális professzor szerint is rossz irányba mennek a dolgok, de az egyensúly még helyreállhat.

A korábbi jóslatokra rácáfolva, Trump elnök nem az elszigetelődés külpolitikájának logikáját követi. Ám egyáltalán nem biztos, hogy hosszú távon is Washington érdekeit szolgálja, ha a hagyományos diplomácia helyébe az erő politikája és az üzleti szemlélet lép. A régi szövetségesek elidegenítése Kína malmára hajtja a vizet.

Virágkorát éli a tudományos publikációk világa. Soha annyi szakcikk nem jelent meg, mint manapság. Csakhogy a mennyiség a minőség rovására megy. A hamisított és a mondvacsinált dolgozatok elburjánzása súlyos mellékhatásokkal jár.

Olaszországban három éve kormányoz a jobboldal, de a baloldali kulturális túlsúllyal szemben egyetlen valódi kezdeményezése volt, az oktatási irányelv-csomag. Egyébként azonban a hegemóniatörekvés egyelőre vezetői posztok megszerzésében merült ki.