Az ikonoklaszta baloldali antropológus szerint a munkahelyek akár fele felszámolható lenne anélkül, hogy ebből érdemi következmény származna a termelésre vagy az államigazgatásra nézve. Sőt, még hasznos is lenne. A mondvacsinált munkák ugyanis több kárt okoznak, mint amennyit használnak.

A média átalakulása, az államhatalom központosítása és a permanens kampány átalakítja a politikát. A kormányfőre rendkívüli nyomás nehezedik: folyamatosan a figyelem középpontjában áll, és minden ügy megoldását tőle várjuk. Az elvárások miatt a kormányzás demagóg trollkodássá válhat.

A férfiak agya nagyobb, a nőknek viszont vastagabb az agykérge. Kényes téma, mert e fiziológiai méretek a szellemi teljesítményre is hatással vannak, igaz, csak extrém esetekben. Nagyobb jelentőségük inkább a szabad nemválasztásról szóló vitákban van.

A tekintélyes szociológus szerint a stabil állam alapja az erős központi hatalom, a közös nyelv és az etnikai törésvonalakon átívelő civil társadalom. Ezek nélkül a demokrácia az állam széteséséhez vezethet. Ezért a kívülről szorgalmazott modernizálás többet árt, mint amennyit használ.

Európában a balközép pártok eltávolodtak bázisuktól – véli a neves cambridge-i politológus. És egykönnyen nem is találhatnak vissza hozzá. Nem látszik ugyanis, hogyan lenne megvalósítható a szociáldemokrácia, akár nemzeti, akár uniós szinten.

Sokan gondolhatják, hogy a nonstop hírcsatornák és a közösségi média korában nincs jelentősége a nyomtatott sajtóban megjelenő véleménycikkeknek. Egy friss kutatás szerint nem így áll a helyzet: a vélemények hatására sokan megváltoztatják álláspontjukat. Feltéve persze, hogy eljutnak hozzájuk a más vélemények.

Két kanadai szakértő óva inti a kormányt és a parlamentet a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésétől. Nem lenne ugyanis más a következmény, mint hogy az emberek kevesebbet  dolgoznának. Közben nemcsak Kanadában nő az alapjövedelem népszerűsége.

Az egyenlőtlenség nem zéró összegű játszma. Hanem még annál is rosszabb – állítják az egyenlőtlenség hatásait vizsgáló pszichológusok és szociológusok. A szegénység tudata rossz, de a vagyonosok sem érzik magukat jól a nagy gazdagságtól.

A mai elitellenes irányzatot úgy szokták emlegetni, mint ami az 1968-as nagy kulturális megújulást szeretné visszafordítani. A bolgár politológus szerint ebben van igazság, de a populisták más szempontból a jelenkor 68-asainak is tekinthetők.

A negyedszázada a liberális demokrácia végső győzelmét jósoló Francis Fukuyama egyre aggasztóbbnak tartja a populista nacionalizmus megerősödését. A liberális demokrácia védelmében a határok fölötti ellenőrzést és a patrióta politika megerősítését javasolja.

A szabadkereskedelmet általában úgy állítják be a politikusok és a közgazdászok, mintha mindenki számára előnyös lenne. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem így van. A kanadai politológus szerint a szabadkereskedelmi megállapodások mindazonáltal elősegítik a nemzeti monopóliumok letörését és a gazdasági reformokat.

Az algoritmusok az ízlést és az esztétikai ítéleteket is átalakíthatják. Hogyan tudjuk majd kifejezni egyéniségünket, ha demokratizálódik az ízlés, és mindenki könnyen megtudhatja, mi az aktuális divat?

A Nyugat bírálói régóta hangoztatták, hogy 1945 után a demokráciák kiszolgáltatták Kelet-Európát a Szovjetuniónak. A Nyugat azzal védekezik, hogy tehetetlen volt. Egy frissen megjelent tanulmány szerzője szerint Csehszlovákiára nézve ez nem igaz.

A korunkban elharapózó populizmus-vita mögött egy sokezer éves kérdés húzódik meg: a sokak uralkodjanak-e, vagy a kevesek. A kevesek uralmának mai útja a nemzetköziesítés. Csakhogy ez ellentétes a népszuverenitás elvével, vagyis a demokráciával.

A Facebook botránya miatt egyre többen kiáltanak drákói internetes adatvédelmi szabályozásért. Bár a visszaélések miatti aggodalom jogos, az adatgyűjtés korlátozása súlyos gazdasági károkat okozhat – figyelmeztet az amerikai techguru.

A fejlődő országok felzárkóztatására specializálódott agytröszt szerint nem a nyugati demokratikus intézmények, hanem a stabilitás a legfontosabb a növekedéshez. A Berlinben élő orosz elemző szerint a megállapítás a feltörekvő európai államokra, sőt az Egyesült Államokra is érvényes.

Ha a fősodorhoz tartozó média nem biztosít teret a konzervatív nézeteknek, akkor a jobboldal önálló alternatív médiateret fog létrehozni. Ez pedig tovább erősítheti a közélet megosztottságát, hiszen kiegyensúlyozott tájékoztatás híján a politikai belgáknak lassan egyáltalán nem marad hely a térben.

Ördögi körbe került a nyugati elit: a lakosság egyre kevésbé bízik benne, az elit pedig egyre kevésbé bízik a lakosságban. Mi lesz így a népszuverenitással és a demokráciával?

Egy friss kutatás szerint a németek egyre inkább elvont szinten ismerik el felelősségüket a második világháborúért és a népirtásért, és a német népet is áldozatnak tekintik. Az absztrakt felelősség azonban a német erkölcsi küldetéstudatot erősíti – és ellehetetleníti a józan politikát. Például a migrációs válság kezelését.

Egyre több kutatás állítja, hogy az identitáspolitika nem kizárólag a baloldalra jellemző. Donald Trump sikerének kulcsa is a szimbolikus identitáspolitika. Amiből liberális szerzők azt a következtetést vonják le, hogy a baloldalnak a mostaninál jobb identitáspolitikára van szüksége, ha hatalomra akar jutni.