Ahány ország, annyiféle oka van a balközép pártok vesszőfutásának – írja a fiatal német publicista. Sőt, azt sem tartja kizártnak, hogy a langyos közép politikájától strukturális okokból eltávolodni képtelen szociáldemokrata pártok csillaga végképp leáldozott.

Mi lesz a nagy nyugati múzeumokkal, ha az államok visszaszolgáltatják a volt gyarmatokról származó műkincseket? Előbb persze az a kérdés, mi lesz a visszaszolgáltatott műkincsekkel. Mindenesetre nemigen tagadható, hogy a nagyját illetéktelenül birtokolják a nyugati országok.

Trump amerikai elnök nacionalistának nevezi magát, és ezen azt érti, hogy szereti a hazáját és küzdeni akar érte. Macron francia elnök elítéli a nacionalizmust, mondván, hogy ellentétes az egészséges patriotizmussal. A kommentariátus erejét megfeszítve próbál rendet tenni a fogalmi zűrzavarban.

A sajtó a középkori jobbágylázadáshoz hasonlítja azt a blokádsorozatot, amely novemberben előbb megbénította fél Franciaországot, majd Párizsban súlyos erőszakba torkollott. Pedig Macron elnök adópolitikája ellen nem a legnyomorultabbak lázadtak fel, hanem az elővárosi középréteg.

A böngészési adatoknak hála, a nemzetközi internetóriások könnyen tesznek szert bevételre a felhasználók adataiból. A célzott reklámhirdetések azonban hovatovább már a demokratikus képviseleti kormányzás alapjait ássák alá – figyelmeztet két internetguru.

Az egyre súlyosabb amerikai kábítószerfüggőség-válságot sokan az orvosi szakma rovására írják. A tényfeltáró újságíró szerint azonban ennél sokkal súlyosabb dologról van szó: gyógyszeripari cégek hathatós közreműködésével és anyagi támogatásával sikerült elérni, hogy az ópiátokat úgy írják fel, mint az aszpirint.

Nem pusztán az a baj, hogy Olaszország népessége évről évre csökken, hanem az is, hogy megváltozik a lakosság korösszetétele.  Megváltoznak-e ezzel a társadalom értékei is?

Az amerikai publicista a boldogág iránti vággyal magyarázza a populista politikusok népszerűségét. Az emberek az egyenlőtlenségtől boldogtalanok, és azt remélik, hogy ha sikerülne csökkenteni a különbségeket, akkor elégedettebbek lennének sorsukkal.

Az elit magániskolák felszámolását javasló baloldali brit publicista szerint a finn példa bizonyítja, hogy lehetséges világszínvonalú állami közoktatás, amely nemcsak az esélyegyenlőséget, de a társadalmi összetartozást is erősíti.

Aggasztó méreteket ölt az amerikai társadalom ideológiai megosztottsága. A helyzetet súlyosbítja, hogy friss kutatások szerint a politika nemcsak kihasználja, hanem maga is erősíti az identitásbeli és a világnézeti ellentéteket. Egyes tudósok már azt is felvetik, hogy tudatmódosító szerekkel kellene szembeszállni a törzsi ösztönökkel.

Szorong, mert nem tudja eldönteni, összeegyeztethető-e a haladó szellemiségű jó ízléssel az erkölcsi szempontból kifogásolható, ám esztétikai élvezetet nyújtó műalkotások élvezete? Nincs egyedül.

Egyre többen töltik fel az internetre géntérképüket annak reményében, hogy rálelhetnek távoli rokonaikra. A lehetőséget a rendőrség is felismerte: áldozatokat és bűnelkövetőket is sikeresen azonosítanak a DNS-adatbázisok segítségével. Kezdhetünk aggódni?

Divatos, de teljesen megalapozatlan a mai kort a harmincas évekhez hasonlítani, amikor Európában totalitárius diktatúrák jöttek létre és háborúba taszították a világot. A francia szerző mindenekelőtt köztársasági elnökének címzi ezeket a szavakat, aki a „nacionalizmus leprájának” rémével riogatja híveit.

A papírzacskó gyakorlatilag nem környezetkímélőbb, mint a nejlonzacskó. Ellenben micsoda érzés abban hazavinni az árut! És ez csak egy példa arra, hogy a túlbuzgóság, mint annyi más téren, néha a környezetvédelemben is tévútra vezet.

A baloldali publicista szerint az amerikai baloldal és az európai szociáldemokraták csak a nemzetállami gondolat felkarolásával nyerhetik vissza híveiket. A jóléti állam megerősítéséhez ugyanis elengedhetetlen a képzetlen gazdasági bevándorlók számának jelentős csökkentése és a globális nagyvállalatok megregulázása.

Az arab rezsimeket ötven éve az tartja fenn, hogy az olajjövedelmekből megvásárolják a lakosság beleegyezését az uralkodó körök hatalmához. Amióta azonban a nyersolaj ára messze a csúcs alatt van, biztosra vehető a bukás, hacsak meg nem változik a politikai és a gazdasági rendszer.

Száz éve Max Weber azt gondolta, hogy a tudományos forradalom varázstalanítja a világot. A racionális gondolkozás azonban nem jár szükségképp a mágikus és az ezoterikus nézetek gyengülésével. Sőt, az angol filozófus szerint a harcos ateizmus és a pozitivista tudományosság valláspótlék szerepét is betölti.

Hála az internetnek, mindenki lehet véleményvezér és újságíró. A nyilvánosság kibővülése és decentralizációja azonban aláássa a demokrácia alapjául szolgáló normákat. És nem nagyon látszik, hogyan lehetne ezen változtatni.

Elizabeth Warren demokrata szenátor DNS-teszttel igyekszik bizonyítani őslakos indián származását. A teszt szerint volt is egy indián felmenője úgy 6-10 generációval korábban, vagyis akár a 18. században. A szenátor által támogatni kívánt őslakosok és a baloldal őrjöngenek, és kiátkozzák Warrent.

A cannabis gyógyászati alkalmazása pártolandó, teljes legalizálása viszont annál kockázatosabb. Az eddigi kísérletek eredményei nem biztatóak. A fő drogproblémát pedig meg sem érintik.