Hála az internetnek, mindenki lehet véleményvezér és újságíró. A nyilvánosság kibővülése és decentralizációja azonban aláássa a demokrácia alapjául szolgáló normákat. És nem nagyon látszik, hogyan lehetne ezen változtatni.

Elizabeth Warren demokrata szenátor DNS-teszttel igyekszik bizonyítani őslakos indián származását. A teszt szerint volt is egy indián felmenője úgy 6-10 generációval korábban, vagyis akár a 18. században. A szenátor által támogatni kívánt őslakosok és a baloldal őrjöngenek, és kiátkozzák Warrent.

A cannabis gyógyászati alkalmazása pártolandó, teljes legalizálása viszont annál kockázatosabb. Az eddigi kísérletek eredményei nem biztatóak. A fő drogproblémát pedig meg sem érintik.

A baloldalon alábbhagyni látszik a feltétel nélküli alapjövedelem iránti lelkesedés. A progresszív szocialisták újracsomagolják az alapjövedelem elképzelését, és a szociális szuverén alapoktól remélik az egyenlőség erősítését. A baloldali közgazdász szerint a javaslat ellentétes a szolidaritás eszméjével.

Az olasz politikai elemző nosztalgiával emlékezik a régi szép időkre, amikor a politikai osztálynak még tekintélye volt, és vezető szerepét nem fenyegették a mozgalmárok. A középpártok éléről hiányoznak a régiekhez fogható jó vezetők.

Három kutató közel kéttucat áltanulmányt gyárt. Néhányat kulturális és gendertanulmányokra szakosodó komoly folyóiratok publikációra alkalmasnak nyilvánítanak. Az akadémiai trollkodás jelentőségét a kultúrharc jobb- és baloldala egyaránt a saját szájíze szerint értelmezi – és túlozza el.

A régi vágású liberális publicista szerint a baloldal lényegében magáévá tette az iráni ajatollah harminc éve, Salman Rushdie ellen kiadott fatvájának szellemiségét. A baloldali identitáspolitika nevében szorgalmazott kulturális érzékenység szétzilálja a társadalmat és ellehetetleníti a művészetet.

Az új baloldali radikális eszmék sem nem újak, sem nem radikálisak – véli a kelet-európai származású neokonzervatív elemző. Ráadásul közpolitikai tekintetben nem sokban különböznek a fő riválisnak számító jobboldali populizmustól.

Emmanuel Macron elnök felülről, vezérelvű politikai struktúrában akarja bevezetni a liberalizmust Franciaországban. A neves politológus az önellentmondás feltárásán kívül az osztályalapú választási tömbök felbomlását is elemzi.

Világszerte egyre népszerűbbek a nagy történelmi elbeszélések, egyebek között Yuval Noah Harari munkái. A svájci publicista szerint az efféle narratívák legfeljebb instant világmagyarázatnak tekinthetők, semmiesetre sem hiteles történelmi elbeszélésnek. Az is kétséges, hogy a spirituális igények kielégítésén túl van-e bármi gyakorlati hasznuk.

Az amerikai történész szerint veszélybe került a liberális világrend, amelyben Amerika a maga képére formálja a világot és az államok nem erőszakkal érvényesítik érdekeiket. Éspedig Trump miatt. Könyvének recenzense úgy látja, hogy maga a liberális elit is felelős a történtekért. A neves stratégiai elemző szerint viszont soha nem is volt liberális világrend.

Az amerikai biztonságpolitikai szakértő digitális Pearl Harbortól tart. Azt javasolja, hogy alkossák meg a genfi egyezmények kiberháborúra vonatkozó megfelelőjét, és dolgozzanak ki átfogó kormányzati kiberbiztonsági stratégiát.

A neokonzervatív publicista megpróbálja ledönteni a második világháborús brit mítoszt. A brit katonák hősiesen harcoltak – ismeri el –, de ettől Nagy-Britannia háborús szerepe sem olyan hősi, sem olyan dicsőséges nem volt, mint ahogy hinni szokás.

A radikális baloldali filozófus a populizmus fegyverét fordítaná a jobboldali populista pártok ellen. Recenzensei szerint lehetséges, hogy a stratégia működne, ám a következményei ijesztők. Félő, hogy a baloldali populizmus semmivel sem lenne demokratikusabb, mint a jobboldali.

Az elitegyetemen végzett brit baloldali publicista élesen bírálja a felsőoktatást. Úgy véli, a magas tandíjak miatt a brit egyetemek inkább üzleti vállalkozások, mint a tudomány fellegvárai. Hozzáteszi, hogy a társadalmi mobilitást és az esélyegyenlőséget pedig szinte egyáltalán nem erősítik.

A tekintélyes közgazdász-házaspár szerint a tíz éve kirobbant gazdasági válságnak fontos tanulságai vannak. Csupa olyan dolog, amelyet már korábban is tudtunk. Ezért a legfontosabb tanulság az, hogy képtelenek vagyunk tanulni a válságokból, így előbb-utóbb újra szembe kell velük néznünk.

Samuel Huntington huszonöt éve publikálta a civilizációk harcára vonatkozó tézisét. Az azóta eltelt időben Huntington jóslata csak kis részben valósult meg. A kulturális harc nemcsak civilizációk között, hanem határaikon belül is zajlik.

A pár tucat leggazdagabb ember egyre gazdagabb lesz, és egyre nagyobb befolyást gyakorol az életünkre. A kór a szigorú pénzügyi szabályok kijátszásával indult, de ami akkor csalás volt, mára mindenütt törvényes gyakorlat.

A #MeToo mozgalom hatására nők tömkelege állt a nyilvánosság elé, élükön celebekkel, és szólalt fel a szexuális visszaélések ellen. Baloldali nőjogi aktivisták szerint azonban a mozgalom középosztálybeli tagjai nem sokat tesznek az igazán kiszolgáltatott nőkért.

Harminc évvel a történelem végére vonatkozó jóslata után Francis Fukuyama az identitáspolitikai mozgalmakban látja a liberális demokráciákra leselkedő legnagyobb veszélyt. Régi vágású liberális konzervatív recenzense szerint ez a világmagyarázat semmivel sem kevésbé leegyszerűsítő, mint a korábbi volt.