Az amerikai filozófus veszedelmesnek tartja, hogy a nyugati társadalmakban hovatovább illetlen érzés a hazaszeretet. A szerző inverz nacionalizmusnak nevezi a jelenséget, és azt írja róla, hogy utat nyit a terrorizmusnak, és akadályozza a más kultúrákból érkezők integrálását.

Sokan gondolták, hogy a közösségi gazdaság rugalmasabb és szabadabb munkavégzést tesz lehetővé, mint a hagyományos, teljes állású foglalkoztatás. Ez részben így is lett, csakhogy a közösségi kényszervállalkozók a munkavállalókat megillető javak zömétől is elesnek.

Régen a diktatúrák társutasainak is sokkal könnyebb volt – írja a tekintélyes angol filozófus. Bár lenne jelentkező ma is, a modern világban nagyon nehéz az elnyomó rezsimek mellé társutasul szegődni vágyó értelmiség dolga.

A veterán brit szocialista szociológus rezignáltan állapítja meg, hogy bár a nyugati rendszerek válságban vannak és az európai polgárok többsége elégedetlen velük, azért a rendszertagadó pártok, ha megerősödnek is, a választásokon alulmaradnak. Győz a bizonytalantól való félelem.

Az amerikai baloldal súlyos dilemmával néz szembe. Liberális publicisták attól tartanak, hogy a demokrácia védelmében olyan eszközökhöz nyúlhat, amelyek tovább erodálják a demokratikus intézményrendszert.

A számítógépek millióit megtámadó zsarolóvírus okozta károk rendszerszintű hiányosságokra hívják fel a figyelmet. Az amerikai informatikus szerint az államnak keményebben kellene fellépnie a szoftveróriásokkal szemben, amelyek maguk is zsarolják a felhasználókat.

Az idősebb Bush-kormány gazdasági főtanácsadója új könyvében arról értekezik, hogy a globalizáció új, a korábbinál drasztikusabb következményekkel járó korszakába léptünk. A fejlett országok kétkezi munkásai egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.

Tizenöt filozófus afféle kiáltványban óv attól, hogy az egyenlőség nevében felrúgjunk minden hierarchiát. Mint annyi minden, a tekintély is olyan jószág, amely megfelelő mértékben nélkülözhetetlen, de ha túlzásba visszük, káros.

Húsz éve, az internet hajnalán a haladó techno-optimisták még ellenezték az állami beavatkozást, mondván, hogy az internet szabályozása gyengíti a demokráciát. Ma már másképp látják: egyre inkább technokrata internetóriásokra és algoritmusokra bíznák a politikát.

Az önkritikus baloldali mozgalmár-szociológus szerint azért buknak el a baloldali szerveződések, mert az ideológiai purizmus nevében lemondanak a széles társadalmi bázis kiépítéséről. Az áttöréshez több kell, javasolja az Alinsky-stratégiát újragondoló szerző.

Az angol filozófus szerint az örök élet lehetőségével kecsegtető áltudományos mozgalmak népszerűsége jelzi, hogy az ember a vallás után is vágyik a transzcendenciára. És nem biztos, hogy ezen vágy kiélésének formái előbbre valók, mint a vallás.

A franciaországi elnökválasztás szembeszökő tanulsága, hogy a hagyományos pártrendszer megrendült. De hogy ebből mi következik a jövőre nézve, arról erősen megoszlanak a vélemények. A francia történész a centrista politikába veti reményét, két észak-amerikai elemző viszont nem vár áttörést a mai elitektől, a globalizáció nyerteseitől.

Az elmúlt években egyre növekvő elitellenesség a pártokkal szembeni bizalmat is megroppantotta. Ennek a populista demokrácia hívei minden bizonnyal örülnek, a liberális demokrácia hívei viszont annál kevésbé.

A tudós-értelmiség közéleti szerepét egyre inkább gyors reagálású véleményvezérek veszik át. A társadalmi polarizáció és az elitellenesség miatt a public intellectual és a kritikai gondolkozás jelentősége folyamatosan csökken – írja új könyvében a tekintélyes amerikai külpolitikai szakértő.

Egy baloldali közgazdász könyvet írt arról, hogy Amerika kezdi egy elmaradott ország képét mutatni. A mű szintén baloldali ismertetője a tehetősek megadóztatásában és a leszakadók nagyvonalú támogatásában látja a kiutat.

Az emberek többsége túlzottan nagynak tartja a fejlett társadalmakban kialakult egyenlőtlenséget. De ez nem jelenti, hogy a szigorú egalitárius felfogást támogatnák.

A kettős állampolgárság és a külhoni szavazás az elmúlt évtizedekben egyre inkább normává vált Európában. A török népszavazás kapcsán azonban újra előkerültek a többes lojalitással kapcsolatos félelmek.

Dagesztánban legalább ezerötszáz kamionsofőr sztrájkol az útdíjrendszer ellen. A moszkvai elemző szerint személyükben az átláthatatlan viszonyok ősi társadalma lázong a modern törvényesség ellen.

A tudomány megalkotta a mesterséges intelligenciát. A teremtmény hovatovább olyan sikeres, hogy már teremtője sem pontosan tudja követni és felfogni működését. A végén még valósággá válik a tudományos-fantasztikus irodalom világa.

Az amerikai publicista furcsállja, hogy a szíriai gáztámadás sokkal nagyobb felháborodást váltott ki, mint a sokszorta több ember halálát okozó bombatámadások. Két katonai szakértő szerint van észszerű magyarázat.