A bal- és jobboldali populizmus megerősödése miatt egyre több közgazdász emel szót a túlzásba vitt globalizáció ellen, köztük olyanok is, akik korábban a neoliberális szabadpiac hívei voltak. A brit liberális lap publicistája szerint a nemzetállami szuverenitás erősítésére van szükség.

A pénzvilágot egészen a modern korig szigorú erkölcsi és vallási normák irányították. Az amerikai publicista szerint a gazdasági válság hatására ismét nagy igény van a bankokkal és a hitelezéssel kapcsolatos morális kérdések tisztázására.

Nagy-Britanniában az esélyegyenlőségi miniszter azt javasolja, hogy az állampolgárok bármikor más neműre írathassák át magukat a születési anyakönyvben. Az egyik vélemény szerint ez logikus lépés a szabadságjogok érvényesítésének útján, a másik szerint pedig a szabadságfelfogás torzulása.

Kína nemhogy megoldaná a világ problémáját Észak-Koreával, hanem egyenesen jól jön neki a konfliktus. A magyar származású amerikai elemző szerint a kelet-ázsiai nagyhatalom erősnek akar látszani, ami a gyengék fegyvere, de ezzel egyben hátráltatja saját gondjainak megoldását.

Az egyre mélyebb társadalmi és politikai ellentéteket általában a pártok intézményi válságával magyarázzák. Az amerikai politológus szerint azonban sem a pártok centralizációja, sem pedig demokratikusabbá tétele nem enyhíthet a polarizáción.

Sokan vártak progresszív fordulatot az elmúlt évek interneten szervezett tömegtüntetéseitől. Ma már a baloldali aktivisták is szkeptikusabbak. Az internet valóban alkalmas a rapid politikai mozgósításra, de a sikeres politikához ennél sokkal több kell: valódi közösség- és hálózatépítés.

A társadalomtudományok szentélyeiből egyre inkább kiszorulnak a konzervatívok, sőt a mérsékelt progresszívok is. A radikális baloldali nézetek dominanciája tabukat teremt, amelyek akadályozzák a tudományt az igazság feltárásában.

Az oxfordi közgazdász szerint a korrupció felszámolásához nem elég a megfelelő intézmények felállítása. Elkötelezett kormányfőre is szükség van, aki saját táborán belül sem nézi el a korrupciót, valamint hivatalnokrétegre, amely erkölcsi missziónak tekinti a köz szolgálatát.

A Közel-Kelet még a 17. században is legalább olyan fejlettségi szinten volt, mint Nyugat-Európa. Utána viszont kulturális és gazdasági értelemben is egyre inkább leszakadt. Egy amerikai gazdaságtörténész szerint az ok a vallási intézmények politikai hatalma.

A francia filozófus megpróbálja tartalommal megtölteni az új köztársasági elnök tervezte „forradalmat”. Azt szeretné, ha Franciaországban oldódna a társadalmi hierarchia merevsége, mielőtt még az emberek végképp úgy éreznék, hogy nincs jövőjük.

A tekintélyes amerikai liberális publicista szerint, amíg a liberálisok nem változtatnak doktriner bevándorláspárti politikájukon, nincs esélyük legyőzni a jobboldalt. Egyebek között az illegális bevándorlás teljes felszámolását és az asszimiláció támogatását javasolja a baloldalnak.

Az állam egyre rendszeresebben veszi igénybe a nagytech-cégek fejlett technológiáját. A baloldali publicista szerint ennek a középosztály örül, a szegényebbek viszont nem. Az állami feladatok kiszervezése ugyanis számukra egyáltalán nem mindig előnyös.

Mióta baloldali túlsúly van az amerikai egyetemeken, egyre gyakoribb, hogy jobboldali meghívott előadók nem szólhatnak a diákokhoz. A mérsékelt liberális szerző szerint a magyarázat a baloldali nemzetfelfogásban keresendő.

A vezető francia baloldali lap és egy amerikai történész egyetért abban, hogy Macron megválasztása a francia társadalom és pártrendszer válságának a jele. Sokan a liberális demokrácia diadalát látják győzelmében, a szerzők viszont attól tartanak, hogy Macron radikális reformjai a jakobinus diktatúrát idéző forradalmi despotizmusba csaphatnak át.

A digitális elit mindent elkövet annak érdekében, hogy az algoritmusokat racionálisnak és objektívnek tekintsük, és minél inkább rájuk hagyatkozzunk. Ha azonban nem akarunk lemondani a politikai és az erkölcsi ítéletalkotás lehetőségéről, nem szabad bedőlnünk a technológiai semlegesség mítoszának.

Amerika liberálisai és a konzervatívjai külön-külön világban élnek. A szó szoros értelmében: az ideológia, a kulturális, a gazdasági határok egybeesnek, és a világnézeti enklávék területileg is egyre inkább elkülönülnek. Nagyobb tagállami szabadság nélkül akár szét is szakadhat az Egyesült Államok.

A sokáig multikulturális nézeteket valló renegát holland politológus szerint ideje lenne átgondolni a bevándorlók integrációjának módszerét. A számok ugyanis nem igazolják, hogy a nyitottabb társadalmakban sikeresebb a beilleszkedés, mint a magasabb asszimilációs követelményeket támasztókban.

Az amerikai filozófus populistának tartja a Trump-jelenséget, abban az értelemben, hogy az új amerikai elnök személyes kultuszával mozgósított hátrányos helyzetű rétegeket. De ezek javakorabeli emberek, nem forgatják fel a világot. Bezzeg a fiatalok, ha valaki majd őket lázítja fel.

A liberális író szembeszáll a progresszív mozgalmakban terjedő nézettel, hogy mindenki maradjon a saját kultúrájánál. A rasszizmushoz hasonlítja és a marginalizált csoportokhoz tartozók szempontjából is károsnak tartja a kultúra kisajátítására irányuló törekvést.

Két konzervatív amerikai kutató reménytelen vállalkozásnak tartja az Európai Egyesült Államok eszméjét, márpedig az Európai Unió elvben ma is erre törekszik. Valójában az ellenkező irányú folyamat indult meg, habár az illetékesek nem merik bevallani.