A politikai korrektség liberális kritikusa szomorúan állapítja meg, hogy a liberálisok maguk tették elnökké a neki ellenszenves Donald Trumpot, mivel túlzott elvárásaikat erkölcsi kötelességgé tették, és leszóltak mindenkit, aki nem követte őket.

Miért szavaznak a fehér munkások a milliárdos üzletemberre? Miért az értelmiséget utálják, és nem az igazán gazdagokat? Azért, mert a vagyoni különbségek ellenére a kispolgári mentalitású munkások kulturális szempontból közelebb állnak a gazdagokhoz, mint a progresszív értelmiséghez.

Az interneten terjedő álhírek és összeesküvés-elméletek hovatovább a demokratikus politikát veszélyeztetik. Az amerikai techguru mindazonáltal óva int attól, hogy szakértőkre vagy algoritmusokra bízzuk az álhírek kiszűrését. A demokráciát nem lehet cenzorokkal őriztetni.

A brit politológus szerint a liberális demokrácia bizonyos társadalmak fejlődésének terméke, és nem telepíthető át egészen más struktúrájú társadalmakba. Oroszországgal szemben például a hűvös pragmatizmus az ajánlott magatartás, nem az elvi politizálás.

Az amerikai szociológus szerint az élet egyre több területén elterjedő számszerűsített teljesítménymérésnek több a kára, mint a haszna. Szorongást kelt az egyénben és fokozza a társadalmi egyenlőtlenséget. A menedzserkaszt persze azért jól jár vele.

Az angol filozófus szerint nem igaz, hogy a jobb- és baloldali populizmusok hívei elvetik az alapvető liberális értékeket. Ám ha a liberális értelmiség nem ismeri fel, hogy a szabad társadalmak és a jólét erős államot igényel, akkor maradék befolyását is könnyen elveszítheti.

A tekintélyes baloldali publicista a liberális individualizmus kultúráját teszi felelőssé a fóbiák és a lelki betegségek modern járványáért. Úgy véli, az elmagányosodásból fakadó bajok gyógyításához világnézeti szemléletváltásra van szükség.

A fejlett országokat irányító értelmiségiek mélységesen megvetik a többséget. Ez ütött vissza a Brexit-népszavazás, illetve legutóbb Trump győzelme esetében. A brit neurobiológus szerint az értelmiség gőgje nemcsak hogy nem kifizetődő, hanem téves is.

Két tekintélyes pszichológus szerint a demokrácia próbája nem a választás, hanem ami utána jön. Vajon képes lesz-e Amerika megbékélni és betemetni az árkokat a rendkívül megosztó és durva kampány után?

Európa és Amerika húsz éve vitatkozik a génkezelt növénytermesztés előnyeiről és hátrányairól. A liberális amerikai napilap megpróbált utánajárni, hogy mennyi valósult meg a génkezelt termények remélt áldásaiból. Nem sok.

Az amerikai politikában egyre kevésbé tolerálják egymást a különböző táborok hívei. Az elemző szerint ennek az az oka, hogy az amerikaiak szoronganak, és emiatt valamilyen katasztrófa előidézőinek tekintik a másik felet, nem pusztán egy vitatható nézet képviselőinek.

Az orosz liberális publicista az elnökválasztás után sem vár sok jót az orosz–amerikai kapcsolatoktól. Trumpot a liberális demokráciára veszélyes, elszabadult hajóágyúnak tartja, Hillary Clinton külpolitikáját azonban talán még kártékonyabbnak.

Az Iszlám Állam iraki fővárosa, Moszul ostrom alatt áll, a szíriai főváros, Rakka ellen maga a török hadsereg készülődik szíriai fegyveresek oldalán. A brit szerző szerint a terrorkalifátus megszűnhet ugyan, de a mozgalom és vele a háború folytatódni fog, mert valóságos társadalmi erő van mögötte.

A brit publicista szerint a filozófia jó esetben érdektelen szaktudománnyá, rossz esetben társadalmi szempontból kártékony felforgatássá vált. A tekintélyes filozófus szerint pedig leginkább csak öncélú köldöknézéssé.

A cambridge-i filozófus szerint ma már az iskolázottság a társadalmi rétegződés és a világnézet meghatározója. Ha pedig az ideológiai beállítottságot is egyre inkább az iskolázottság dönti el, az elitválság hovatovább a pártrendszereket is átalakíthatja.

Donald Trump híveit semmi sem képes kizökkenteni álláspontjukból, pedig kedvencük rovására számos olyan kijelentés, gesztus és tett írható, amely más jelöltet már rég tönkretett volna. A liberális neuropszichológus tudományos magyarázatot keres a jelenségre.

A liberális internacionalista brit publicista szerint ideje szembenézni a ténnyel, hogy a globális kapitalizmusnak vannak vesztesei a fejlett országokban. A neoliberalizmus káros mellékhatásai azonban nem a nemzetállamok megerősítésével, hanem még több nemzetközi együttműködéssel enyhíthetők.

Lesújtó képet festenek a külpolitikáról és a hadvezetésről az iraki és a líbiai katonai beavatkozásról készített hivatalos londoni jelentések. A brit publicista szerint a beavatkozások katasztrofális következményei jó időre elveszik a konzervatívok és a liberálisok kedvét az intervencióktól és a demokráciaterjesztéstől.

A modern társadalmaknak is vannak főpapjai, és az különbözteti meg őket klasszikus elődeiktől, hogy nem természetfeletti forrásokra hivatkoznak, hanem a tudományra. Csakhogy a társadalomtudomány nem szállít végleges és megrendíthetetlen magyarázatokat.

Minél inkább a gépekre hagyatkozunk, annál jobban visszafejlődnek képességeink, és annál kevésbé leszünk képesek korrigálni a gépek hibáit. A közgazdász-író szerint a biztonság erősítéséhez egy kis káosz és rendetlenség szükségeltetik.