A tudós-értelmiség közéleti szerepét egyre inkább gyors reagálású véleményvezérek veszik át. A társadalmi polarizáció és az elitellenesség miatt a public intellectual és a kritikai gondolkozás jelentősége folyamatosan csökken – írja új könyvében a tekintélyes amerikai külpolitikai szakértő.

Egy baloldali közgazdász könyvet írt arról, hogy Amerika kezdi egy elmaradott ország képét mutatni. A mű szintén baloldali ismertetője a tehetősek megadóztatásában és a leszakadók nagyvonalú támogatásában látja a kiutat.

Az emberek többsége túlzottan nagynak tartja a fejlett társadalmakban kialakult egyenlőtlenséget. De ez nem jelenti, hogy a szigorú egalitárius felfogást támogatnák.

A kettős állampolgárság és a külhoni szavazás az elmúlt évtizedekben egyre inkább normává vált Európában. A török népszavazás kapcsán azonban újra előkerültek a többes lojalitással kapcsolatos félelmek.

Dagesztánban legalább ezerötszáz kamionsofőr sztrájkol az útdíjrendszer ellen. A moszkvai elemző szerint személyükben az átláthatatlan viszonyok ősi társadalma lázong a modern törvényesség ellen.

A tudomány megalkotta a mesterséges intelligenciát. A teremtmény hovatovább olyan sikeres, hogy már teremtője sem pontosan tudja követni és felfogni működését. A végén még valósággá válik a tudományos-fantasztikus irodalom világa.

Az amerikai publicista furcsállja, hogy a szíriai gáztámadás sokkal nagyobb felháborodást váltott ki, mint a sokszorta több ember halálát okozó bombatámadások. Két katonai szakértő szerint van észszerű magyarázat.

Két nagynevű olasz tudós azt javasolja, hogy az európai polgárok közvetlen választás útján közös elnököt válasszanak maguknak. Ahhoz azonban, hogy Európa kikerüljön a mai kátyúból, ez nem elég: vissza kellene találnia az európaiak közös identitásához.

Az amerikai kultúrtörténész szerint a modern ember létállapotának sajátossága az állandó bűntudat. Azért divatos az identitáspolitika és a nemzeti sérelmi politika, mert a szekuláris világban leginkább úgy tudunk feloldozást nyerni vélt avagy valós bűneink alól, ha magunkat is áldozatnak állítjuk be.

Franciaország eső számú konzervatív napilapja védelmébe veszi a bevándorlás-ellenes Nemzeti Front vezérét baloldali ellenfeleivel szemben, mert az identitásukért aggódó franciák képviselőjének tartja. Eddig a mérsékelt jobboldali sajtó elfogadhatatlannak minősítette a radikális jobboldal vezetőjének politikáját.

A svájci szociológus szerint a hagyományos maszkulin erények rehabilitálása nélkül a férfiak jelentős része szerep- és identitászavaros életre van kárhoztatva. A női egyenjogúság és a gazdasági technológia átalakulása nem kedvez a férfiasságnak.

A Kreml finoman szólva is ambivalens viszonyt ápol az 1917-es forradalommal. Elvben nosztalgiával tekint a cári Oroszországra, és elutasítja a forradalmat. Ugyanakkor a kommunizmussal és a Szovjetunióval kapcsolatos érzelmekkel sem mehet szembe.

Fukuyama talán elhamarkodottan kiáltotta ki a történelem végét, de azt megsejtette, hogy eljöhet az idő, amikor tettvágytól duzzadó személyiségek az elégedetlenek élére állnak, és hatalomra kerülnek. Nem mintha a múltban ez nem történt volna már meg számtalanszor.

Az amerikai liberális elemző szerint a vallás csökkenésével összhangban nő a rendszerellenesség és az előítéletesség. A jobb- és a baloldal közötti ideológiai szembenállás a szekularizáció hatására sem szűnik meg, sőt, erősödik.

Az indiai író-politikus szembeszáll a klasszikus gyarmati nosztalgiával. Azt az immár szintén klasszikus álláspontot képviseli, hogy a Brit Birodalom kizsákmányolást és elnyomást jelentett Indiában, demokráciát és fejlődést legfeljebb mellékhatásában, a függetlenség kivívása után.

Trump elnök és az államapparátus nyilvánvaló konfliktusainak láttán Amerikában döbbenten fedezik fel, hogy létezik egy úgynevezett „mélyállam”, amely képes gáncsot vetni a választott elnöknek. Pedig a mélyállam az amerikai alkotmányos rendszer közismert, bár nem problémamentes része.

A Kína felé nyitás és az olcsó kínai áruk beáramlása erősíti a gazdasági nacionalizmus iránti rokonszenvet. Minél többen dolgoznak a kínai importtal vetélkedő szektorokban, annál erősebb a választók jobbratolódása – állítja egy friss kutatás.

A közösségelvű szociológus szerint a jóléti társadalom válságának leküzdéséhez kulturális forradalom szükséges: az individualista értékek és a fogyasztói társadalom meghaladása, spirituális megújulás és törzsi szolidaritás.

Szocsitól Vlagyivosztokig nagy ünnepségeket tartottak abból az alkalomból, hogy a Krím három éve „visszatért” Oroszország kebelébe. A Nyugat a félsziget jogsértő bekebelezésének évfordulójára emlékezik. A moszkvai politikus és elemző szerint a nézeteltérés hátterében a nemzetközi jog fellazulása áll.

A német kormány példátlan szigorral próbál gátat szabni az internetes gyűlölködésnek és az álhírek terjedésének. Bírálói szerint a szándék nemes, csakhogy a drákói szigor új fejezetet nyitna a szólásszabadság korlátozásában.