Az érdekeltek és a kutatók egyöntetűen az antiszemitizmus erőteljes térhódításáról számolnak be Nyugat-Európában. Sőt, bizonyos antiszemita tartalmú kifejezések már-már mindennapivá válnak.

A nyomtatott lapok példányszámának csökkenése kapcsán már a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztői is kongatják a vészharangot. Úgy vélik, hogy csak a rendkívül olcsón működő lapoknak van esélyük a túlélésre.

A tekintélyes gazdaságtörténész szerint a közgazdaságtan oktatása átfogó revízióra szorul. A neoliberális gazdasági modellt legitimáló neoklasszikus elméletek hegemóniája helyett sokszínűbb megközelítések tanulmányozása szükséges.

Két fiatal amerikai baloldali szerző temeti a liberális demokráciát, és a neoliberális elitet okolja a demokrácia válságáért. A kanadai liberális politológus szerint azonban van még remény: az állam újraszervezésével, a társadalmi újraelosztás növelésével kell csökkenteni az egyenlőtlenségeket.

Az jó ízlést mindig is a társadalmi státusz tükrének tekintették: a kifinomultság az előkelőség ismérve. Az elegáns éttermek is egyre inkább felismerik, hogy már az étlap megfogalmazása is fontos – minél kacifántosabb az ételek leírása, annál magasabb árat írhatnak mellé.

Amerikai szakértők továbbra is az al-Kaidát tartják a globális terrorveszély legjelentősebb forrásának. Riválisa, a szíriai–iraki „iszlám kalifátus” még az iszlamista fanatikusok körében is kirívó gyilkos brutalitással és jelentős iraki sikerekkel véteti észre magát, de az iszlám világban nem veheti fel a versenyt az al-Kaidával.

A filozófus az orosz hagyomány végletes ellentéteit látja megnyilvánulni a modern Oroszország történetében, és úgy gondolja, hogy Putyin ukrajnai politikája a néplélek sötét oldalának megnyilvánulása. Emiatt pedig rossz előérzetei vannak Kelet-Európa jövőjével kapcsolatban.

A modern technológia révén jelentősen nőtt a munka hatékonysága. De hiába termelünk többet kevesebb munkával, alig csökken a munkaterhelés. A munka a nyugati kultúra része – akkor is dolgozunk, ha nem muszáj.

Az amerikai középosztálybeli szülők gyerekei korábban elképzelhetetlen biztonságban nőnek fel. Az ilyen családok szemében az állami szabályozás fölösleges, sőt zavaró nyűg. A szegényebb családoknak viszont éppen hogy több állami szerepvállalásra lenne szükségük.

Oroszország nem léphet háborúba, de tétlen sem maradhat a kelet-ukrajnai harcok láttán. A neves író a béke és a háború közti áthidaló megoldást javasol, habár az jobban hasonlít a háborúra, mint a békére.

A radikális feministák egy része tagadja, hogy a nemek közötti különbségek biológiai alapokra vezethetők vissza. A transzneműekkel kapcsolatban azonban rendkívül kritikusak, és egyebek között a biológiai nemre hivatkozva tagadják meg tőlük az elismerést.

Franciaország tiltja, hogy az állampolgárokat származás szerint vegyék lajstromba. Sem a balesetek, sem a bűncselekmények, sem a munkaerőpiac adataiban nem szerepelhet a polgárok fekete-afrikai, arab vagy európai származása. Az amerikai szerző szerint így nehéz lesz orvosolni az esélyek egyenlőtlenségét.

Az Örök zsidó című náci propagandafilm úgy festette le a zsidókat, mint a nemzet ellenségeit, akik olykor igyekeznek elvegyülni a társadalomban, de akkor is idegen érdekeket szolgálnak. A baloldali szerző Jeruzsálemben úgy érzi, a nacionalisták ilyesféle ellenségnek tekintik Izraelben azokat, akik bírálják a gázai hadműveleteket.

Az elterjedt vélekedés szerint a liberális szabadosság gyengíti a családot. A számok ennek épp az ellenkezőjét sugallják: a szabadabb szexualitás és a feminizmus felkarolása átalakítja, ám egyúttal meg is erősíti a család intézményét. Kutatások szerint a vallásos fiatalok korábban lépnek frigyre, ami növeli a szegénység és a válás esélyét.

Fukuyama huszonöt év távlatából is kitart amellett, hogy a demokrácia hosszú távon győzelemre van ítélve. Eredeti téziséhez azonban hozzáteszi, hogy a demokrácia sikeréhez erős államra van szükség, amely jólétet, egyenlőséget és biztonságot teremt.

Elemzők szerint félő, hogy a maláj gép lelövése után Moszkva már nem lesz képes irányítani a kelet-ukrajnai eseményeket. A nyugati politikusok és a média hisztérikus fellépése tovább mélyítheti a viszályt, és Putyin elnököt a Nyugat-ellenes retorika folytatására ösztönözheti.

Kutatások sora vizsgálja, hogyan hat olvasási szokásainkra az ekönyvek elterjedése. Arról azonban eddig kevés szó esett, hogy az új formátum mennyiben befolyásolja az olvasmány kiválasztását. Végre az értelmiségnek sem kell feszengenie, ha ponyvát olvas a vonaton vagy a strandon.

Az adósságcsapdából nincs kiút, hacsak a visszafizethetetlen adósság egy részét le nem írják. A világ vezetői hallani sem akarnak erről, de az IMF volt vezető közgazdásza szerint így is, úgy is ez lesz a vége, csak éppen nem mindegy, hogy gazdasági növekedés vagy összeomlás közepette-e.

A szélsőjobboldal a baloldali mozgalmak rovására hódít Nyugat-Európában. A szociológus szerzőpár abban látja az okot, hogy a szélsőjobb egyszerűen kisajátítja a baloldali szavakat, és cserében a többi áramlat, a baloldalt is beleértve, átveszi a szélsőjobboldal gondolati sémáit.

Ma már tanulás nélkül is el lehet végezni a középiskolát, mi sem természetesebb hát, mint hogy a helyi önkormányzatokban ülő választottak gyakran mit sem tudnak a történelemről, és veszett rasszistákról neveznek el közterületeket.